Két számjegyű mínusszal szembesülhetnek a megtakarítással rendelkezők, ha nem lépnek időben
Nemzetközi és ezzel összefüggésben hazai szinten is megváltozott a befektetési környezet az utóbbi időszakban. Ennek hátterében egyebek mellett a koronavírus járvány utóhatása, az orosz-ukrán konfliktus és a bizonytalan gazdasági környezet áll. Éppen ezért ahhoz, hogy a megtakarítások értéke megmaradjon, növekedjen, a korábbihoz képest más stratégiákra van szükség.
Kulcsfontosságú ciklusok
“Nem túlzás azt állítani, hogy 2022 elsősorban a zuhanás éve volt, mind a kötvény- mind a részvénypiacokon, főként az emelkedő infláció és a romló gazdasági kilátások miatt. A világszerte felpörgő infláció pedig még az idén is fejtörést okoz a befektetőknek, de az év első hónapjai alapján már közel lehet a fordulat” - mondta Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája a pénzintézet befektetői klub eseményén. A szakember szerint a befektetési döntéseknél elsősorban a hosszabb távú folyamatokat, a gazdasági ciklusok alakulását kell figyelni, ami azonban sokszor háttérbe szorul, mivel érzelmi alapon, gyakran rövid távú döntéseket hoznak a megtakarítók. „A múlt év befektetési szempontból nagyon nehéz volt, ezzel együtt megtakarítóként most is érdemes már előre gondolkodnunk és nem a visszapillantó tükörből vezetnünk. Egyelőre még csak közelítünk az inflációs és a jegybanki fordulathoz, de a piac mindig előrébb jár, amihez nekünk is alkalmazkodnunk kell, amikor a befektetéseinkről döntünk”.
A K&H szakértője szerint az is nagyon fontos, hogy a megtakarítók ne essenek az időzítés csapdájába. „Ha nem vagyunk kint a piacon, lemaradhatunk a fordulatról. A rövid távra tervezés csalóka lehet, az újságcikkek, pillanatnyi hírek elviszik mind a piacot, mind a befektetni tervezőket a racionális döntésektől az érzelmi alapú döntések irányába. Hosszabb távon viszont a fundamentumok érvényesülnek és ha tudjuk, hol járunk a gazdasági ciklusban, sokkal biztosabban megjósolható, hogy melyik eszköztípus teljesíthet jobban a következő időszakban” - tette hozzá Bánhalmi Gábor.
Aki nem lép, jelentős veszteséget könyvelhet el
Ha a globális gazdaságot nézzük, akkor jelenleg a gazdasági növekedési ciklus késői szakaszából egyre inkább átlépünk a recessziós szakaszba, így érdemes a portfólióink szerkezetét is ennek megfelelően áthangolnunk. A magyar porondot tekintve arra számítunk, hogy az év második felében a várhatóan csökkenő infláció és a stabilizálódó forint árfolyam lehetővé teszi az MNB számára, hogy fokozatosan elkezdje a kamatcsökkentéseket, így a rövid kötvények és pénzpiaci eszközök hozamai is mérséklődnek majd. Az inflációs várakozások csökkenése a hosszú kötvények hozamát is lefelé tolhatja majd, ez pedig jó lehetőségeket hozhat a következő években. Vagyis az idei évben érdemes lehet majd a rövid lejáratú kötvényekből fokozatosan átlépni a hosszabb lejáratú kötvények irányába, a hosszabb távon elérhető magasabb hozamok reményében.
Összességében a legfontosabb, hogy a jelenlegi inflációs környezetben, aki csak teheti, válasszon valamilyen eszközt a megtakarításának gyarapításához. Egyrészt azért, mert aki nem fekteti be a megtakarítását, az két számjegyű reálveszteséget lesz kénytelen elkönyvelni, ennyivel csökkenhet ugyanis a spórolt pénzének vásárlóereje. Másfelől egy nem megfelelően kialakított, a gazdasági ciklusok változását nem követő portfólióval 4-5 éves időtávon jelentős hozamtól lehet elesni. E két tényező eredőjeként komoly összegről mondanak le, akik nem “lépnek ki a piacra”.
