Ki lesz a következő magyar űrhajós? Szóba jött...

Az egynapos rendezvény az egyik legrangosabb hagyományos hazai űrkutatási szakmai fórum és ismeretterjesztő esemény, melynek fő támogatója idén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) volt.

Az Űrkutatás Napja találkozási lehetőséget nyújt azoknak a szakembereknek – felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, űripari vállalkozások, tudományos testületek, ismeretterjesztő szervezetek, szakfolyóiratok munkatársainak –, akik a hazai űrkutatásban vagy annak népszerűsítésén dolgoznak.

Az NMHH Ostrom utcai székházában megtartott rendezvényen bemutatták az elmúlt év űrkutatással, űrtevékenységgel kapcsolatos fontosabb eseményeit.

A rendezvényt Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos nyitotta meg. Beszédében összefoglalta az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit, valamint beszélt a magyar űrkutatás és űripar jövőjéről is.

Szó volt az újonnan induló felsőoktatási képzésekről, az Artemis-programról – ez egy amerikai űrprogram, amelynek célja az „első nő és a következő férfi” eljuttatása a Holdra 2024-ig –, valamint a következő magyar űrhajós kiválasztásának jelenleg is tartó folyamatáról.

Kovács Kálmán, a MANT elnöke röviden beszámolt az egyesület elmúlt egy éves tevékenységéről. „A sikeresen lezárt projektek mellett, mint amilyen a Magyarország és a világűr című album kiadása, vagy a második Irány az űr! verseny volt, az idén annak is örülhettünk, hogy végre újból személyes jelenléttel tarthattuk meg az Űrtábort” – tette hozzá a MANT elnöke.

A program két részből állt, ezek az „Égen-Földön”, valamint az „Új lehetőségek” címet kapták. Előbbiben, elsőként Frey Sándor, az Űrvilág hírportál főszerkesztője, a MANT alelnöke, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa mutatta be az elmúlt egy év űrtevékenységét a világban.

Őt Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese követte, aki A végtelen is véges – Korlátok és lehetőségek az űrtávközlésben címmel az űrtevékenység egyik legfontosabb, kommunikációs oldalát mutatta be. Olyan fogalmakról is szót ejtett, mint az űrspektrum-gazdálkodás, melynek jelenét és jövőjét is felvázolta.

A régóta várt, újra embert a Holdra céllal működő Artemis-program indulásáról és az abban végzett munkájukról Hirn Attila, az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumának vezetője számolt be.

Az ő munkacsoportjuk készítette az – Artemis-program legelső küldetése keretében Hold körüli útra induló – Orion űrhajóban utazó két fantomban elhelyezett dózismérőket, amelyekkel az emberi szerveket érő sugárterhelést mérik majd.

Az „Új lehetőségek” rész a következő magyar űrhajósra lett kihegyezve. Hogy ki lesz Farkas Bertalan utódja, az még kérdéses, de a kiválasztás már a harmadik körnél jár. A hihetetlenül izgalmas és feszített folyamatról, az űrhajósjelöltekkel szemben támasztott egészségügyi, mentális és pszichés elvárásokról beszélt a kiválasztó bizottság egyik tagja, Űrhajós kerestetik címmel.

Dr. Remes Péter, a Farkas Bertalan egészségügyi felkészítését végző orvoscsapat vezetője röviden ismertette az első magyar űrhajós idején alkalmazott módszereket. Ám, nemcsak űrhajósok, de a pályaválasztás előtt álló fiatalok is új lehetőségek közül válogathatnak, hiszen új űrképzések indultak az ország 17 egyetemén, négy tudományterületen.

Ezeket mutatta be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, egyben a MANT alelnöke, Bacsárdi László. Arra pedig, hogy miért kell hazánkban a világűrjoggal és -politikával foglalkozni, hogy fontos-e ez, érint-e ez bennünket itt és most, arra Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense adott részletes választ.

Az Űrkutatás Napján hirdették ki a már három évtizede minden évben megszervezett MANT Diákpályázat és a MANT Rajzpályázat idei témáját is. A pályázatra több kategóriában és korcsoportban lehet jelentkezni, a pályamunkákat 2023 februárjáig kell elküldeni a Magyar Asztronautikai Társasághoz.