Kihirdette a román államfő a Művelt Románia oktatási országprojekt törvényeit

Az elnök több mint száz meghívott - köztük Nicolae Ciuca szenátusi elnök, Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke, kormánytagok, törvényhozók, elnöki tanácsadók és államtanácsosok - jelenlétében írta alá a két kerettörvényt. A rendhagyó eseményen mondott beszédében úgy értékelte, hogy ezzel az oktatási szakértők százai, tanárok, szülők és diákok képviselői, vállalkozók és nemzetközi szervezetek képviselői által előkészített oktatási reformcsomag törvényerőre lépett, a "szívügyének" tekintett Művelt Románia projekt valósággá vált.

Kifejtette: az oktatási törvények a tanügyi rendszer hiányosságainak felszámolását, a minőségi oktatás bátorítását szolgálják, támogatást és megbecsülést hoznak a tanároknak, beruházásokat - elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben - az iskoláknak. Az oktatási törvények az iskolai erőszak és a korai iskolaelhagyás visszaszorítását célzó, a hátrányos helyzetű diákok étkeztetését szolgáló, a sportot népszerűsítő programok indítását írják elő.

Az oktatási törvényeket május 22-én fogadta el a kétkamarás román parlament szenátusa, az eseményt azonban beárnyékolta, hogy a bérezésükkel elégedetlen, munkájuk társadalmi szerepével arányos bérezést követelő pedagógusok aznap hirdettek általános sztrájkot, amelyet csak három héttel később függesztettek fel.

Az oktatás színvonalát javítani, a funkcionális analfabetizmus arányát csökkenteni hivatott jogszabálycsomag egyebek mellett választható érettségi tantárggyá teszi a vallást a középiskolák humán szakos osztályai számára, lehetővé teszi, hogy a keresettebb gimnáziumok felvételi vizsgát szervezzenek a meghirdetett helyek felére, a többit a nyolcadik osztályos záróvizsgán, az úgynevezett országos képességfelmérőn szerzett osztályzat alapján osztja ki egy számítógépes rendszer.

A felsőfokú oktatást szabályozó tervezet szerint a rektorok mandátuma ötéves lesz, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani
őket, a (sok közéleti szereplő esetében plágiumbotrányok témájává vált) doktori disszertációk nyilvánosak lesznek, a doktori címekről pedig nem lehet egyoldalúan lemondani.

Az oktatási törvények elfogadását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is a tavaszi parlamenti ülésszak legfőbb
célkitűzésének minősítette, és előkészítése során azt tartotta szem előtt, hogy az anyanyelvi oktatás hatályos szabályozásai ne szűküljenek. A szövetség úgy értékelte: kisebbségi szempontból előrelépés a mostani reform. Az RMDSZ a pozitívumok közé sorolta, hogy a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet, hogy a törvény többletforrásokat biztosít a létszámhiányos kisebbségi iskolák számára, így a 300-nál kisebb diáklétszám esetén is biztosítják a szórványiskolák működéséhez szükséges teljes forrást, és a törvény szerint a kisebbségi oktatás megszervezése nem
lehetőség, hanem kötelezettség ott, ahol erre igény van.

Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje alkotmányossági óvásait, amelyek szerint a jogszabályok sértik az oktatáshoz való jogot és a jogegyenlőség elvét az alkotmánybíróság elutasította. Az USR néhány képviselője a reformcsomag kihirdetése napján molinókat feszített ki az elnöki hivatal bejáratánál, amelyek szerint "a Művelt Románia kudarca, hogy 50 ezer végzős nem iratkozott be az érettségire", "Nagy néma, ma kihirdeti a nagy semmit", "a Művelt Románia egy újabb korosztály feláldozását jelenti".