Kína külkereskedelmi forgalma áprilisban meghaladta az elvártakat
Áprilisban a kínai export 1,5 százalékkal nőtt, szemben az 1 százalékos piaci várakozással, míg az import 8,4 százalékkal ugrott meg, felülmúlva az 5,4 százalékos növekedésre vonatkozó várakozásokat.
Kína külkereskedelmi többlete áprilisban 72,35 milliárd dollárra csökkent az egy évvel korábbi 86,46 milliárd dollárról, elmaradt a 76,7 milliárd dolláros piaci előrejelzéstől. Márciusban 58,55 milliárd dollár volt Kína külkereskedelmi többlete.
A kínai export az idén áprilisban éves szinten 1,5 százalékkal 292,45 milliárd dollárra, háromhavi csúcsra emelkedett az előző havi 7,5 százalékos visszaesés után, felülmúlva az 1 százalékos növekedésre vonatkozó piaci előrejelzéseket, ami a globális kereslet javulását tükrözi.
A kereskedelmi partnerek közül a kivitel Tajvanba 4,0 százalékkal, az ASEAN-országokba 8,1 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államokba 2,8 százalékkal csökkent, Japánba 10,9 százalékkal esett vissza. Szintén csökkent a kínai export Ausztráliába 6,2 százalékkal, Dél-Koreába 6,1 százalékkal, Oroszországba pedig 14 százalékkal. Áprilisban Kína 3,6 százalékkal kevesebbet exportált az EU-ba, mint egy évvel korábban.
Az év első négy hónapjában a kivitel 1,5 százalékkal 1,1 billió dollárra emelkedett. Az export Oroszországba 2,6 százalékkal, Indiába 1,9 százalékkal, Kanadába 3,8 százalékkal, Új-Zélandra 3,1 százalékkal, Latin-Amerikába 9,3 százalékkal, Afrikába 4,4 százalékkal és az ASEAN-országokba 4,1 százalékkal bővült.
A kínai behozatal az előző évhez képest 8,4 százalékkal 220,10 milliárd dollárra emelkedett áprilisban, meghaladva az 5,4 százalékos piaci várakozásokat, megfordítva egyúttal a márciusi 1,9 százalékos csökkenést.
Áprilisban az Egyesült Államokból 9,0 százalékkal, az ASEAN-országokból 5,0 százalékkal és az EU-ból 2,5 százalékkal importált többet Kína.
Januártól áprilisig az import 3,2 százalékkal nőtt. Az automatikus adatfeldolgozó berendezések behozatala 49,9 százalékkal ugrott meg, míg az integrált áramkörök és a csúcstechnológiai termékkategória behozatala 11,9, illetve 11,5 százalékkal emelkedett.
A kínai export a javuló globális növekedési kilátásoknak köszönhetően nőtt, az import pedig Peking a belföldi kereslet növelését támogató monetáris és fiskális intézkedések hatására. Az OECD nemrégiben 2,9 százalékról 3,1 százalékra emelte az idei globális GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az Egyesült Államok után a második legnagyobb nemzetgazdaság az első negyedévben a vártnál nagyobb növekedést ért el. A kínai kormány az idei évre öt százalék körüli gazdasági növekedési célt tűzött ki, amit viszont sok elemző szerint további ösztönzők nélkül nehéz lesz elérni.
Az import növekedéséhez a keresletösztönzés mellett hozzájárult a kínai vállalatok felfokozott nyersanyagbeszerzése is. A cégek ugyanis áremelkedésre számítanak a nyersanyagpiacon. Kína áprilisban 45,25 millió tonna szenet importált, tizenegy százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
