Kinyilvánította a házelnök a koszovói parlament megalakulását
A parlament vasárnap folytatta a hetek óta húzódó alakuló ülését. A 120 tagú törvényhozás ülésén 82 képviselő vett részt, köztük az Önrendelkezés (Vetevendosje), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), a Szerb Lista és egyes kisebbségi pártok képviselői.
A képviselők Kujtim Shalát, az LDK politikusát 75 szavazattal választották parlamenti alelnökké. A szerb közösség számára fenntartott alelnöki posztra először a Szerb Lista több jelöltjéről is szavaztak, végül Tanja Vujovicot 62 szavazattal választották meg alelnöknek. A nem szerb kisebbségi közösségek képviseletében Emilia Rexhepit választották alelnökké 70 támogató szavazattal.
A PDK képviselői nem vettek részt az ülésen. A párt közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul az alakuló ülés lebonyolítása és az alkotmányos határidők túllépése miatt, és a testület döntéséig nem vesz részt a parlament ülésein. A PDK egyúttal ideiglenesen visszavonta Vlora Citaku alelnökjelöltségét.
Albulena Haxhiu közölte: a PDK-t többször felszólították arra, hogy vegyen részt az ülésen és tegyen javaslatot az alelnöki tisztségre, ám képviselői nem jelentek meg. A házelnök szerint egyetlen parlamenti csoport sem tarthatja fel a törvényhozás megalakulását, ezért a többi alelnök megválasztását követően befejezettnek nyilvánította az alakuló ülést.
A PDK szerint viszont az alakuló ülés folytatása már önmagában alkotmányossági kérdéseket vet fel, mivel a parlament megalakítására rendelkezésre álló határidő augusztus 7-én lejárt. A párt szakértői ezért az egész eljárást az alkotmánybíróság elé terjesztik.
A politikai patthelyzet ezúttal a parlamenti alelnökök megválasztása körül alakult ki. Pénteken a PDK elhagyta az ülést, miután az Önrendelkezés képviselői nem támogatták Vlora Citaku alelnökké választását. A PDK korábban megszavazta az Önrendelkezés jelöltjét, Ardian Golát, akit 101 szavazattal választottak alelnökké.
A PDK számára fenntartott alelnöki tisztség így továbbra is betöltetlen maradt. A párt beadványa nyomán várhatóan az alkotmánybíróságnak kell tisztáznia, hogy a parlament a PDK alelnökének megválasztása nélkül is szabályosan megalakultnak tekinthető-e.
A törvényhozás elnökének és az öt alelnök közül négynek a megválasztását követően a következő jelentős politikai feladat az új kormány felállása, majd az államfő megválasztása lesz.
Amennyiben az alkotmánybíróság a PDK javára dönt, vagy nem sikerül megválasztani a köztársasági elnököt, ismét előrehozott választást kell tartani. Az ismételt voksolás kevesebb mint két év alatt már a negyedik választás lenne a kis balkáni államban.
