Kis emelkedéssel indulhat a kereskedés a tőzsdén
2024. 07. 18. 09:00
Enyhe emelkedéssel indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) csütörtökön az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint, aki azt sem tartja kizártnak, hogy újra csúcsot dönthet a magyar részvényindex.
Szerdán a BÉT részvényindexe, a BUX 245,08 pontos, 0,34 százalékos emelkedéssel 72 539,74 ponton zárt.
Varga Zoltán az MTI-nek küldött kommentárjában jelezte: a vezető részvények közül az OTP árfolyama a 18 340 forintos ellenállást támadhatja, felette 18 600 forintnál húzódik a következő fontos akadály. Szerdán az OTP-részvények ára 130 forinttal, 0,71 százalékkal 18 330 forintra nőtt, forgalmuk 6,4 milliárd forintot tett ki.
A Richter emelkedése megakadt szerdán, de továbbra is a 9750 forintos szint felett mozog, a következő fontos ellenállás 9855 forintnál látható a grafikonján. A Richter-papírok árfolyama 25 forinttal, 0,26 százalékkal 9765 forintra csökkent szerdán, a részvények forgalma 1,2 milliárd forintot ért el.
A Mol árfolyamában 2800 és 2840 forintnál húzódnak támaszok, illetve 2856 és 2885 forintnál ellenállási szintek. Szerdán a Mol 14 forinttal, 0,5 százalékkal 2842 forintra erősödött, 509,5 millió forintos forgalomban.
A Magyar Telekom továbbra is a 1100 forintos ellenállás alatt mozog, míg támasz 1050 forintnál húzódik. A részvény árfolyama 4 forinttal, 0,37 százalékkal 1092 forintra emelkedett, forgalma 347,3 millió forint volt szerdán.
Minél kisebb, annál drágább: ennyivel kerül többe a minilakások négyzetmétere
A minilakások vidéken is egyre népszerűbbek: a legfeljebb 25 négyzetméteres lakások a vármegyeszékhelyeken - köztük Debrecenben, Pécsett, Kecskeméten és Szombathelyen - is megjelentek a kínálatban, nagyjából 20 millió forintos belépővel. Négyzetméteráruk jellemzően 20–30 százalékkal alacsonyabb a budapesti szintnél. A fővárosban átlagosan 30 millió forintért, négyzetméterenként pedig a használtlakás-átlagnál mintegy 12 százalékkal drágábban cserélnek gazdát ezek az apró lakások - derül ki a Duna House friss ingatlanpiaci elemzéséből.
A bértranszparencia nem vár: Miért kell a munkáltatóknak már most lépniük?
A 2023-ban elfogadott uniós bértranszparencia-irányelv hazai átültetésére a június 7-én lejárt határidő ellenére ugyan még nem került sor, és törvénytervezet sem ismert jelenleg, ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatók számára már most ne lennének teendőik. Sőt, a szabályozás gyakorlati hatásai több szervezetnél már most olyan HR- és munkajogi kérdéseket vetnek fel, amelyek kezelése hosszabb előkészítést igényelhet – derül ki a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda elemzéséből.
Az Alkotmány így rendelkezik a nyugdíjról
A hatályos magyar jogrendben a nyugdíjakra vonatkozó alapvető rendelkezéseket elsősorban Magyarország Alaptörvényének XIX. cikke tartalmazza. Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon a korábbi „Alkotmány” helyett jelenleg a Magyarország Alaptörvénye elnevezésű jogszabály van hatályban.
Ön havi 87.000 Ft-ot félre tud tenni? Ha nem, akkor bajban van
A magyar felnőtt lakosság 81 százaléka rendelkezik megtakarítással, a megtakarítók 93 százaléka pedig havi rendszerességgel is félre tud tenni – derül ki az MBH Befektetési Bank 2026-os reprezentatív kutatásából. A megtakarítással rendelkező háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot tudnak félretenni.
Indul a szélerőmű-kapacitások országos felmérése
Elérhető a szélerőmű-kapacitások létesítésére, bővítésére irányuló piaci elképzeléseket felmérő online kérdőív, amelynek kitöltésével az érintettek július 8-ig ismertethetik tervezett projektjeik részleteit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH).
Egynapos bezárással tiltakoznak a kisbenzinkutak
Egynapos figyelmeztető bezárásra szólítja fel a kisbenzinkutakat a Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület (FBSZ), mert a Tisza-kormány nem hajtja végre a korábbi árrendszer okozta károk enyhítésére indított támogatási programot - közölte az FBSZ hétfőn az MTI-vel.
A Strategy 520 Bitcoint vett, miközben 1,4 milliárd dollárra növelte készpénztartalékát
A Strategy újabb 520 Bitcoinnal bővítette vállalati kriptovagyonát, a társaság legfrissebb pénzügyi lépéseinek középpontjában azonban ezúttal nem kizárólag a BTC-felhalmozás állt. A vállalat 300 millió dollárral növelte készpénztartalékát, miközben a befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az STRC értékpapírok támogatására és a jövőbeli tőkeallokációra.
Eltörli a stabilcoin-birtoklási korlátot a Bank of England
Jelentősen enyhített a brit stabilcoin-szabályokon a Bank of England. A jegybank végleges szakpolitikai kerete már nem korlátozza, hogy egy magánszemély mennyi fontalapú stabilcoint (angolul: stablecoin) tarthat, miközben az egyes tokenek teljes kibocsátását kezdetben 40 milliárd fontban maximálja. A tartalékkezelési előírásokat szintén lazították, miután a kriptoipar arra figyelmeztetett, hogy a korábbi tervek ellehetetleníthetik a sterlinghez kötött digitális pénzek széles körű elterjedését.
Pontosabban céloz a NAV: kevesebb vizsgálat, nagyobb adómegállapítások
Kevesebb vizsgálatot folytatott le 2025-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint egy évvel korábban, az utólagos adóellenőrzések eredményessége azonban határozottan javult. A napokban megjelent éves összefoglaló alapján az adóhatóság egyre pontosabban választja ki a kockázatos ügyeket, miközben továbbra is az áfa, a kiemelt adózói kör, a transzferárak, az építőipar és az e-kereskedelem tartozik a legfontosabb ellenőrzési területek közé – hívja fel a figyelmet az EY.
Bitcoin árfolyam elemzés: kriptovaluta előrejelzés – fordulat vagy újabb esés jön?
A Bitcoin árfolyama a meredek júniusi visszaesés után 60 000 dollár közeléből próbál talpra állni, de a technikai kép továbbra is ellentmondásos. A MACD és a rövid távú momentum már javulást jelez, miközben a fontosabb mozgóátlagok, az Awesome Oscillator és a kialakult trendstruktúra még mindig az eladók fölényét mutatja. Az elemzés alapján jelenleg nem az agresszív vétel, hanem a tartás és a megerősítésre várás tűnik a legjobb stratégiának.
Véget vethet a CLARITY Act a kriptofejlesztők büntetőjogi üldözésének
Cynthia Lummis amerikai szenátor szerint egy szoftverfejlesztőnek nem kellene ügyvédeket alkalmaznia ahhoz, hogy eldöntse, legális-e az általa megírt programkód. A politikus úgy véli, a digitális eszközök piacát szabályozó CLARITY Act egyértelmű jogi védelmet teremthet a nem letétkezelő kriptoszoftverek, blokklánccsomópontok és decentralizált infrastruktúrák fejlesztői számára.
