Kisebb hiányosságokat tárt fel a jegybank a fizetési moratórium kezelésének vizsgálatakor

Az MNB hitelintézeti felügyeleti osztályvezetőjének cikke szerint a fizetési stop kapcsán sehol sem sérült lényegesen az ügyfelek érdeke, a feltárt kisebb problémákat a piaci szereplők gyorsan orvosolták. A szerző, Szira István felidézte, hogy a hiteltörlesztési moratóriumot 2020-ban a pandémia miatt, a gazdasági szereplők és a fogyasztók fizetési képességének várható nehézségei miatt vezették be. A moratóriumot az elmúlt több mint két és fél évben többször meghosszabbították. Első és második időszakában automatikusan, külön nyilatkozat nélkül vonatkozott a hitel-, kölcsön és lízingszerződésekre, a 2021 novembertől kezdődő harmadik, majd az idén július 31-től bevezetett negyedik időszakban már igényelni kellett.

A rendkívüli intézkedésként bevezetett fizetési moratórium a hitelintézeteknél is gyors alkalmazkodást, rendszertechnikai átállást tett szükségessé - jelezte a szerző. A cikkben kiemelte, hogy az intézmények részéről felmerülő értelmezési kérdéseket az (MNB) számos iránymutatással segítette, valamint figyelemmel kísérte az adósok tájékoztatását, amelyet szükség esetén javíttatott is. Emellett a jegybank több vezetői körlevélben is megfogalmazta a moratóriumot igénybe vevő adósok kezelésével szemben támasztott elvárásait, így például a moratórium időszaka alatt felhalmozott kamattartozás előtörlesztésének díjmentes biztosítását

A moratóriumi szabályrendszernek való intézményi megfelelés áttekintésére az MNB 2021. júniusában 16 intézményt érintő témavizsgálatot indított. Ennek középpontjában a szabályozás üzleti logikába való átültetése állt, amelynek részeként a felügyelet áttekintette a moratórium során felhalmozott tartozások megfelelő kezelésére és a várható futamidő-hosszabbítás kiszámítására vonatkozó gyakorlatokat. Az ellenőrzés a fizetési stop első és második időszakát érintette.

A cikk szerint az MNB vizsgálata egyebek mellett megállapította, hogy beállítási hiányosságok miatt két pénzügyi intézménynél előfordult a késedelmi kamat felszámítása. Az adósok szűk körét érintő hibát ugyanakkor az érintett bankok még a moratórium első szakaszában orvosolták, és megkezdték a tévesen felszámított összegek korrekcióját.

A jegybank három intézmény esetében megállapította, hogy azok a keretjellegű termékekhez kapcsolódó biztosítási díjakra is tévesen kiterjesztették a fizetési haladékot. Az érintett hitelintézetek ezzel ugyan az adósoknak a jogszabályokon túlmutató haladékot biztosítottak a fizetési kötelezettségekre, de ezzel egyben megnövelték a fizetési moratórium során keletkező tartozás mértékét.

Négy intézménynél azt állapították meg, hogy a moratóriumból való kilépéseknél jogsértő módon indították el a moratóriumi tartozás beszedését és elvégezték a futamidő meghosszabbítását. Egyes adósok a moratórium szabályrendszeréhez képest ezzel a megoldással jobban is járhattak, de az intézmények a jogszabálytól történő eltérést az érintett ügyfelek kérése nélkül hajtották végre.

A pénzintézetek többsége a rulírozó hiteltermékeket érintő jogszabályban rögzített határidőben teljesítette az átszámításra és a fogyasztóknak járó összeg visszatérítésére való kötelezettségét. Néhány esetben merült fel csekély határidő-túllépés és csak egy intézménynél fordult elő nagyobb állományt érintő késedelem. Egy intézmény esetében a szükséges rendszerfejlesztések késése miatt a kormányrendelet hatálybalépését követően megszűnő, moratóriummal érintett keretjellegű termékeknél átmenetileg nem sikerült a 12 havi részletfizetést beállítani.

Az MNB a hibák súlyát, illetve a vizsgálat során a hibák javítása érdekében megtett intézkedéseket is mérlegelve szabta ki a 9 hitelintézetre az összesen 18 millió forintos bírságot - összegezte a cikk.