Egészségügyi veszélyben vannak az "A" vércsoportba tartozók egy friss tanulmány szerint
Egy friss kutatás szerint ugyanis az A vércsoportúak nagyobb eséllyel kapnak agyvérzést 60 éves koruk előtt, mint a többi vércsoportba tartozók – írja a Science Alert-re hivatkozva az origo.hu.
Magyarországon az alábbi eloszlást mutatják a vércsoportok:
A vércsoport: a magyar lakosság 44%-a
0 (nullás) vércsoport: a magyar lakosság 32%-a
B vércsoport: a magyar lakosság 16%-a
AB vércsoport: a magyar lakosság 8%-a
Ha megnézzük például Nagy-Britanniában a lakosság vércsoportok szerinti összetételét, akkor ettől eltérő adatot látunk,. Olyannyira, hogy a briteknél a nullás vércsoportú emberek száma a legnagyobb, míg az A vércsoport csak második leggyakoribb.
A britek vércsoport szerinti megoszlása:
A vércsoport: a brit lakosság 38%-a
0 (nullás) vércsoport: a brit lakosság 48%-a
B vércsoport: a brit lakosság 10%-a
AB vércsoport: a brit lakosság 4%-a
A vércsoportrendszerek az emberi vért a vörösvérsejtek felszínén megtalálható molekulák alapján kategorizálják. Több vércsoportrendszer is létezik, közülük a két legfontosabb és legismertebb az AB0 és az RH rendszer.
Természetesen még ezeken a főbb vércsoportokon belül is vannak apróbb eltérések, amelyek a felelős gének mutációiból erednek.
A legújabb genomikai kutatások egyértelmű kapcsolatot tártak fel az A1 alcsoport génje és a korán kialakuló stroke között. A kutatók 48 genetikai tanulmány adatait állították össze, amelyekben nagyjából 17 000 stroke-on átesett ember és közel 600 000 nem stroke-on átesett kontrollszemély vett részt.
Minden résztvevő 18 és 59 év közötti volt.
A tanulmány szerint az A1 vércsoportúaknál 16 %-kal magasabb valószínűséggel fog bekövetkezni egy stroke a 60. életkor betöltése előtt.
Velük ellentétben a 01 vércsoportba tartozók nagyobb biztonságban vannak, esetükben a korai stroke kockázata 12 százalékkal volt alacsonyabb.
Még mindig nem értjük, hogy az A vércsoport miért jelent nagyobb kockázatot.
De valószínűleg köze van a véralvadási faktorokhoz, például a vérlemezkékhez és az ereket kibélelő sejtekhez, valamint más keringő fehérjékhez, amelyek mind szerepet játszanak a vérrögök kialakulásában" – mondta a kutatás vezető szerzője, Steven Kittner, a Marylandi Egyetem érsebész-neurológusa.
