Komoly kihívások előtt a biztosítási piac
A konferencia kezdetén Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és Sebestyén László, a FBAMSZ elnöke közösen jelentette be, hogy a hatékony és folyamatos szakmai konzultáció további előmozdítása érdekében a két szervezet rövidesen stratégiai együttműködési megállapodást ír alá egymással.
Molnár Szebasztián Ferenc, az MNB osztályvezetője a biztosítási szektor díjbevételi és kárinflációs adatainak ismertetése mellett közölte, hogy az egyes biztosításfajták többsége már ismét a covid-időszak előtti szinten teljesít. Különösen kiemelkedő a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások szaporulata, amely az egy évvel ezelőtti szint 236 százalékát érte el.
Az osztályvezető rámutatott, hogy folytatódik a közvetítői piac konszolidációja: a biztosításközvetítő cégek száma a 2020-as 410-ről, 398-re csökkent, ezen belül az alkuszcégek száma 369-ről 358-ra apadt. A szektorban dolgozó természetes személyek száma 13 362-ről 12 385-re, több mint 7 százalékkal csökkent. Az okok között az adminisztratív terhek és újabb jogszabályi megkötések mellett a szakma „előregedése” is szerepet játszik. A szakember egy meglepő jelenségre is felhívta a figyelmet: a pandémia második évében szinte minden termékkörben csökkent az elektronikusan közvetített nem-életbiztosítási termékek aránya, a lakásbiztosítás esetében például 17,8-ról 11,7 százalékra. Az elektronikus értékesítés aránya az utasbiztosítás esetében a legmagasabb (75%), miközben a kgfb-nél 36 százalék, a cascónál pedig mindössze 8,3 százalék ez a hányad.
Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa arról beszélt a konferencián, hogy viharos időszak előtt áll a biztosítási szektor is, amelynek egyszerre kell megfelelnie a nehezedő helyzetben megoldásokat kereső ügyfelek elvárásainak, és az állam extra pénzügyi elvárásainak (szektoradó). A biztosításközvetítők helyzetét tovább nehezíti, hogy a biztosítók megszorításai a jutalékszint csökkenésében is testet ölthetnek. A miniszteri biztos a nehéz gazdasági környezetben is az utánpótlás hiányát nevezte meg az alkuszi szakma legnagyobb problémájának. Az elmúlt négy év során közel 400 alkuszcégből 68 olvadt össze, ez a piaci szereplők 17 százaléka. Végezetül kijelentette, hogy a biztosítási szektor stratégiai fontossággal bír a kormányzat számára, amelyben szintén cél a többségi hazai tulajdon megteremtése.
Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke az idén harminc éves FBAMSZ konferenciáján az elmúlt harminc évnek a szakmát is érintő fontosabb fejleményeit mutatta be. A biztosítási piac ez idő alatt közel 23-szorosára nőtt, a háztartások pénzügyi számláinak összege pedig 52-szer nagyobb jelenleg, mint három évtizede volt. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ebből az egyre szélesedő tortából a biztosítási szektor továbbra is a növekedési lehetőségei alatt részesedik.
A MABISZ-elnök külön kitért a klímaváltozás hatásainak erősödésére az elmúlt évtizedek során. Példaként említette, hogy az idei mezőgazdasági kárkifizetések mértéke – jelentős részben a rendkívül súlyos aszálynak is köszönhetően – közelíteni fogja a 40 milliárd forintot, ami a díjbevételekhez mérten 150 százalékos kárhányadot jelent.
