Kötvénybefektetések - mit kell tudni az államkötvényről és mi az a vállalati kötvény?

Milyen kötvények vannak?

Amikor kötvénypiacról beszélünk, akkor leggyakrabban az állampapírokra gondolunk, hiszen ez az egyik legnépszerűbb befektetési forma. A világ országai rendszeresen bocsátanak ki állampapírokat, melyeket a befektetők meghatározott éves hozamért megvásárolnak. Az állampapíroknak két fő típusa létezik:

- Kincstárjegyek: jellemzően rövid, legfeljebb egyéves futamidejű papírok

- Kötvények: egy évnél hosszabb futamidejű papírok

Ezeken belül persze további alkategóriák is léteznek. A kötvényeken belül például van saját devizában vagy valamilyen idegen devizában kibocsátott papír, változó és fix kamatozású, illetve a nagybani piacon értékesített, intézményi és lakossági termék. Utóbbi Magyarországon kiemelt hangsúlyt kapott az elmúlt tíz évben, Európában kevés országban annyira magas a lakossági papírok részaránya, mint nálunk.

Az állampapírok jelentős részét intézményi nagybefektetők jegyzik le, ezek lehetnek befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók, brókercégek. Vagy akár hedge fundok is. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy aki megvásárolja az állampapírt, az a lejáratig meg is tartja, hiszen ezeknek az eszközöknek is van másodpiacuk, ahol adhatják, vehetik a papírokat.

Az állampapírok hozamát jellemzően a kibocsátáskor határozzák meg, majd folyamatosan változik az árfolyamuk a másodpiacon. Ez azért fontos, mert ha egy papír árfolyama esik, akkor a hozama emelkedik (hiszen aktuálisan olcsóbban lehet megkapni, akár a névérték alatt), míg ellenkező esetben, amikor emelkedik az árfolyam, vagyis nő az állampapírok népszerűsége, akkor a hozam csökken, hiszen az eredetileg megállapított kupon egy részét kell feláldozni az árfolyam miatt.

Az állampapírok mellett léteznek még vállalati kötvények is, melyeknek a működése hasonló: a vállalat forrást von be működésére vagy terjeszkedésére, cserébe évente meghatározott kamatot fizet a befektetőknek. Ez alapesetben akkor éri meg a vállalatoknak, ha a kamat alacsonyabb, mint a megtérülés, vagyis a beruházás haszna vagy a működési eredmény. Általánosságban ezerk kockázatosabbak, mint egy állam által kibocsátott kötvény, de bizonyos vállalatok és államok esetében ez pont fordítva van.

Kinek való a kötvénybefektetés?

Általában azt szokták mondani, hogy a kötvény az egyik legbiztonságosabb befektetési forma, hiszen arra viszonylag kicsi az esély, hogy egy ország csődöt jelentsen és ne fizesse vissza az adósságát. Emellett sokkal kisebbek a külső hatások, mint a részvénypiacon, kevésbé függ egy-egy kötvény árfolyama a nemzetközi hangulat ingadozásától.

Persze a kötvénypiacon is vannak különböző kategóriák, és ettől függhet az elérhető hozam nagysága is. Ha egy ország kockázatosabb, akkor magasabb kamatot kell fizetnie a forrásért, míg a fejlett országokban alacsonyabbak a kamatok. Egy jó összehasonlítási alap lehet a hitelminősítői besorolás, hiszen ezek a cégek a saját módszertanuk szerint értékelik a kibocsátókat annak függvényében, mennyire kockázatosak, mekkora az esélye, hogy esetleg nem fizetik vissza a kötvények ellenértékét.

Vannak olyan befektetők is, akik kifejezetten a kockázatos papírok felé mozdulnak el a magasabb hozam reményében, de általában az találja meg a számításait a kötvénypiacon, aki  relatíve biztonságban akarja tudni a pénzét és megelégszik egy alacsonyabb hozammal is. 

A mai Kötvény Kisokosunkat az Aegon Alapkezelő szakmai anyaga segítségével készítettük el. További érdekes pénzügyi és befektetési információkat olvashat a TotalReturn blogban.