Közel ötször annyi munkakört alakít majd át a MI, mint amennyit megszüntet
A humánerőforrás-szakma legfontosabb éves rendezvénye, a HR Fest a terület legégetőbb kérdéseivel és legfrissebb trendjeivel várta a rendezvényre kilátogató szakembereket. Számos előadás és kerekasztal-beszélgetés foglalkozott többek között a munkaerőpiac jövőjével, annak kihívásaival és lehetőségeivel; az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésével; a munkahelyi fenntarthatósággal és társadalmi felelősségvállalással; valamint a HR világának digitális átalakulásával is.
A jövő vezetője tudatos influenszer
A rendezvény egyik kiemelt kerekasztal-beszélgetése azt boncolgatta, hogy vajon a jövő vezetőjének influenszerré (véleményvezérré) is kell-e válnia egyben. A beszélgetésben részt vevő szakemberek szerint igen, mert a jó vezető ismérve, hogy szinte folyamatosan osztja meg gondolatait a környezetében lévőkkel, ezáltal kapcsolódik hozzájuk, hat rájuk és inspirálja őket. Az influenszerség pedig ebben az értelemben nem egyenlő az online platformok tartalomgyártóival, hanem inkább arra utal, hogy az influenszer vezető képes befolyásolni környezetét.
„Egy bizonyos szint felett egy vezetőtől elvárás, hogy aktívan és láthatóan kommunikáljon. Vezetőként ugyanis nem csak a személyes vélemény számít, hanem fontos, hogy ügyeket vigyünk, ügyekről beszéljünk. A jó véleményvezér-szerephez azonban elengedhetetlen a beszélő önazonossága és hitelessége” – mondta el Endrei-Kiss Judit, az RTL Chief People & Culture Officer-e a beszélgetésen. Dr. László Móni Personal branding tanácsadó szerint egy cégen belül szerencsés esetben egy vezető egyben véleményvezér is: hat az emberekre, motivál, átadja a gondolatait. Mindennek csupán kivetülése az online térben való jelenlét.
„Lájkokat kapni jó, de a fő kérdés az, szeretnénk-e, tudunk-e adni is valamit a közösségnek? Ha igen, akkor az lehet számukra hasznos is. A személyes márkaépítésnek akkor van helye, ha a célja az, hogy adjunk valamit” – kapcsolódott rá az elhangzottakra Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezetője.
„Mindemellett azonban érdemes észben tartani, hogy egy vezetőnek nem az az elsődleges szempontja, hogy szeressék. Sokkal fontosabb, hogy határozott véleménye legyen, amit önazonosan, hitelesen képvisel” – tette hozzá.
Az erős személyes márka (personal brand) 4 pilléren alapul: ez a szakmai tudás, az ismertség, a hitelesség és a kedvelhetőség. „Egy vállalati vezető véleményvezérként való pozicionálása amellett, hogy növelheti saját személyes reputációját, számos előnnyel járhat a szervezet számára is.
Fontos azonban, hogy egy vezető kizárólag akkor lehet sikeres véleményvezér vagy vállalati nagykövet, ha aktívan, következetesen és hitelesen kommunikál, őszintén érdeklődik az általa képviselt témák iránt, valóban szakértője az iparágának és a vállalatának egyaránt” – összegezte a téma kapcsán a WHC Csoport szellemi munkaerő közvetítés és kölcsönzés üzletágának vezetője, Horváth Ágnes a kerekasztal-beszélgetésen.
Nem lesz robot a főnökünk – a generatív MI még nem ural le mindent
Forró téma ma a HR digitalizációja, a mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körű térhódítása, a nagy nyelvi modellek egyre elterjedtebb használata. A generatív MI alapvetően alakítja át többek között a vállalati HR-folyamatokat is, a kérdés pedig az, hogyan lesznek képesek az emberek és a szervezetek alkalmazkodni hozzá. Noha arra még nem kell számítanunk, hogy főnökünk a jövőben egy robot lenne – bár Kínában már van ügyvezetői pozícióban chatbot! –, a humán erőforrás és a mesterséges intelligencia munkahelyi fúziója már ma is velünk van.
Komár Balázs, az xLabs CEO-ja és társalapítója előadásában kifejtette, hogy bár a generatív MI számos feladatra alkalmazható – úgymint tanulás, szövegalkotás, véletlenszerű vagy tervezett kapcsolatok keresése témák között –, még mindig nem használható megbízhatóan pontos szövegírásra, torzítás nélküli adatvisszaadásra, vagy önálló munkára. Éppen ezért várható, hogy 2030-ra az automatizáció és az MI-technológiák az USA munkaerőpiacának mindössze 4,9%-át válthatják ki, melynek 30%-áért lesz felelős a generatív MI, ellenben valószínűsíthető, hogy 4,5-szer több pozíciót alakít majd át, mint amit kivált.
A CSR elsősorban nem pénzkérdés, a munkáltatói márkára kifejtett hatása tagadhatatlan
A Scale Impact és a WHC Csoport által 2023 nyarán végzett kutatás apropóján, mely a társadalmi felelősségvállalási aktivitások (CSR) és a HR összekapcsolódását vizsgálta, külön kerekasztal-beszélgetés zajlott a HR Festen. A kutatás legfőbb megállapításai közé tartozik, hogy a CSR elsősorban nem pénz kérdése, a sikeres aktivitásokhoz a vállalatoknak mindenképp szüksége van civil partnerre, valamint, hogy a CSR elsősorban még mindig a HR-terület részét képezi.
A panelbeszélgetés egyik résztvevője Sáfrány Lilla, a WHC Csoport HR vezetője elmondta, hogy számukra különösen fontos a CSR, hiszen vállalati küldetésük, hogy emberi értékekre épülő munkaerőpiacot építsenek és segítsenek az álláskeresőknek munkát találni. Ez a tevékenység pedig már önmagában az esélyteremtést segíti elő.
„A társadalmi felelősségvállalás, egymás segítése valójában egy kulturális norma, melynek vállalati szinten is megtartó értéke van. A CSR-aktivitások amellett, hogy a gyakorlatban járulnak hozzá a társadalom jobbá tételéhez, munkáltatói márka (employer branding) szempontból is meghatározók. Noha ezek az akciók és hatásaik nehezen forintosíthatók, jelentőségük az üzleti aspektus tekintetében is kiemelkedő” – mondta el Sáfrány Lilla, a WHC csoport HR vezetője.
