Közgyógyellátás - Januártól megszűnik, ha nem figyelünk

Fontos ugyanakkor már az elején leszögezni: nincs olyan általános szabály, amely szerint január 1-jétől mindenki közgyógyellátása automatikusan megszűnne. A címben szereplő figyelmeztetés azokra vonatkozik, akiknek a saját jogosultsági időszaka lejár, és új jogosultságot kell megállapítani. Miről is van szó tehát, és mire kell odafigyelni a 2027 évi közgyógyellátással kapcsolatban?

Mi is pontosan a közgyógyellátás?

A közgyógyellátás Magyarországon természetben nyújtott szociális ellátás. Célja, hogy az arra jogosult személyek egészségi állapotuk megőrzéséhez, illetve helyreállításához kapcsolódó bizonyos kiadásaikhoz támogatást kapjanak.

A rendszer keretében többek között támogatott gyógyszerekhez, egyes gyógyászati segédeszközökhöz, azok javításához vagy kölcsönzéséhez, valamint meghatározott gyógyászati ellátásokhoz lehet kedvezményesen vagy térítésmentesen hozzájutni. A közgyógyellátás gyógyszerkerete egyéni gyógyszerkeretből és az akut megbetegedések esetére szolgáló eseti keretből áll.

A jogosultság alapvető szabályait az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, vagyis a szociális törvény tartalmazza.

Kik lehetnek jogosultak?

A törvény két alapvető jogosultsági formát különböztet meg: az alanyi jogon és a normatív jogcímen járó közgyógyellátást.

Alanyi jogon többek között egyes szociális vagy egészségi helyzetben lévő személyek szerezhetnek jogosultságot. A törvény ide sorolja például bizonyos rokkantsági ellátásban részesülőket, a rokkantsági járadékosokat, valamint azt a személyt is, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

A normatív jogosultságnál egyszerre vizsgálják a rendszeres gyógyító ellátások költségét és a család jövedelmi helyzetét. A hatályos szabályozás szerint a gyógyszer- és gyógykezelési költségnek meg kell haladnia a szociális vetítési alap meghatározott hányadát, miközben az egy főre jutó családi jövedelem sem lépheti túl a törvényben meghatározott határt.

Vagyis önmagában az, hogy valaki sok gyógyszert szed, még nem feltétlenül jelent automatikus jogosultságot normatív közgyógyellátásra.

Miért fontos a lejárati idő?

A közgyógyellátás egyik legfontosabb, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott sajátossága, hogy a jogosultság határozatban megállapított időtartamra szól.

A jelenlegi szabályozás értelmében a normatív közgyógyellátást négy évre állapítják meg. Az alanyi jogosultság időtartama az annak alapjául szolgáló körülményhez igazodik.

Ez jelentős változás a korábbi rendszerhez képest, amikor rövidebb jogosultsági időszakok is érvényben voltak. Emiatt különösen fontos, hogy minden érintett a saját határozatán szereplő dátumot ellenőrizze, és ne abból induljon ki, hogy a szomszédjának, családtagjának vagy egy másik közgyógyellátásban részesülő személynek mikor jár le az igazolványa.

A NEAK tájékoztatása szerint közgyógyellátás keretében ellátás csak hatályos és érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal vehető igénybe.

Nem érdemes az utolsó napig várni

A jogszabály kifejezetten lehetőséget teremt arra, hogy az érintettek már jóval a lejárat előtt elkezdjék az ügyintézést.

A közgyógyellátás iránti új kérelem a fennálló jogosultság lejáratát megelőző három hónapon belül már benyújtható. Ha az új eljárás megfelelő időben befejeződik, az új jogosultság közvetlenül a korábbi jogosultság lejártát követően indulhat.

Ez az egyik legfontosabb szabály azok számára, akiknek például december végén vagy januárban jár le a jogosultságuk. Nem célszerű januárig várni: az ügyintézés már hónapokkal korábban megkezdhető.

Mit kell tenni az új kérelemhez?

A közgyógyellátási kérelmet a lakóhely szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani.

Amennyiben egyéni gyógyszerkeret megállapítására is szükség van, a háziorvosnak igazolnia kell a rendszeresen alkalmazott gyógyító ellátásokat. A NEAK tájékoztatása szerint a kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell a jogosultság alapjául szolgáló körülményeket igazoló dokumentumokat.

Alanyi jogú jogosultság esetén egyszerűbb lehet az eljárás: ha az érintett nem kér egyéni gyógyszerkeretet, bizonyos esetekben nincs szükség háziorvosi igazolás csatolására.

Mi történik, ha lejár a jogosultság?

Ha a korábbi jogosultság lejár, és nincs mögötte új, hatályos jogosultság, a közgyógyellátási igazolvánnyal járó kedvezmények sem vehetők korlátlanul tovább igénybe.

Ez főként azok számára lehet súlyos probléma, akik havonta jelentős összeget költenének gyógyszerekre közgyógyellátás nélkül. Egy néhány hetes ügyintézési csúszás is komoly kiadást jelenthet.

Ezért célszerű legalább három dolgot ellenőrizni:

- Meddig érvényes a jelenlegi közgyógyellátási jogosultság?

- Milyen jogcímen állapították meg?

- Szükséges-e új kérelmet benyújtani, és ha igen, mikortól tehető meg?

A választ mindig a saját határozat, illetve szükség esetén az illetékes járási hivatal tudja pontosan megadni.

Nem a közgyógyellátás szűnik meg januártól

Az interneten terjedő figyelmeztetéseknél különösen fontos megkülönböztetni az országos jogszabályváltozást az egyéni jogosultság lejártától.

A közgyógyellátás intézménye a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem szűnik meg január 1-jével. A veszély sokkal hétköznapibb: valakinek januárban lejárhat a saját jogosultsága, és ha nem nyújtja be időben az új kérelmet, átmenetileg ellátás nélkül maradhat.

Érdemes tehát még a lejárat előtt elővenni a közgyógyellátásról szóló határozatot. A törvény azért engedi meg az új kérelem beadását már három hónappal korábban, hogy az ellátás lehetőség szerint folyamatos maradhasson.

A legfontosabb tehát nem az, hogy minden közgyógyellátásban részesülő embernek januártól új kérelmet kell beadnia, hanem az, hogy senki ne hagyja figyelmen kívül a saját jogosultsága lejárati időpontját. Egy időben elindított ügyintézéssel elkerülhető, hogy a rendszeresen szükséges gyógyszerek és ellátások költsége egyik napról a másikra teljes egészében a betegre háruljon.