Kulcsfontosságú az agrárium ellenállóképességének növelése

„Harmadik negyedéves elemzésünk szinte az év összegzésének tekinthető. Ez alapján azt látszik, hogy az agráriumban jelentős eltérések mutatkoznak, nemcsak alágazatonként, hanem a klímaváltozás negatív hatásainak tekintetében a földrajzi megoszlás, illetve a hatékonyság mentén is” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint az ágazatot érő kihívások, így a fagykárok, az aszály, a különböző állatbetegségek – köztük a száj- és körömfájás járvány, illetve a madárinfluenza – vagy a szőlő aranyszínű sárgasága még inkább egyértelművé tették, hogy egy megváltozott világban kell helytállniuk az agrárvállalkozásoknak.

„Hangsúlyozzuk viszont, hogy az ágazat jó alkalmazkodóképességgel bír, és a Közös Agrárpolitika pályázati programjának most kezdődő megvalósítása is jelentős előrelépést hozhat abban, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari jobban meg tudjon birkózni a termelést és a piacokat jellemző kihívásokkal.

Az ellenállóképesség növelése kulcsfontosságú cél: ehhez beruházásokra és sokrétű, hatékony banki finanszírozásra van szükség” – fogalmazott, hozzátéve., hogy a gazdálkodók már nagy számban megkapták a támogatói okiratokat, sokan pedig a beruházásokat is megkezdték, ami tükrözi, hogy a termelők a sokkhatások ellenére is elkötelezettek a fejlesztések iránt. „Ez az agrárhitelpiacon jövőre már érdemben megmutatkozhat.”

Vegyes képet mutatott a magyar agrárium 2025 harmadik negyedévében

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2025. szeptember végével 32,4 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel kismértékben távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: az előző negyedévi 0,3 pontos emelkedést 0,4 pontos csökkenés követte július és szeptember között. Éves összevetésben ennél nagyobb mértékű, 1,9 pontos csökkenés tapasztalható az indexben, amely így most a 2023 végi, 2024 eleji agrárgazdasági pillanatképhez hasonló értékelést mutat.

„Az MBH AgrárTrend Indexben 12 termékpályát vizsgálunk, a 2025 harmadik negyedévi felmérésünk pedig felemás képet mutat: hat termékpálya a 32,3 pontos teljes agrárgazdasági érték alatt, hat pedig felette szerepel” – ismertette az elemzés eredményeit Héjja Csaba, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.

Hozzátette, kifejezetten pozitív értékelést adott a baromfi-, a búza- és a tojástermékpálya, míg komolyabb mértékű visszaesés a kukorica-, a gyümölcs- és a szőlő-bor ágazat esetében volt tapasztalható. „Úgy látjuk, hogy ezen termékpályákon jelenleg sok olyan tényező van, amelyek jelentős kihívások elé állítják a gazdálkodókat, fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ágazat képes lehet megoldásokat találni erre.”

Összességében kedvező jövedelmezőség a szántóföldi növénytermesztésben, gyenge kukoricatermés 

A 2025-ös év termelési része alapvetően lezárult a magyar agrárium kibocsátásának legnagyobb részét adó szántóföldi növénytermesztésben. A búza termésátlaga meghaladta a sokéves átlagot, idén pedig a malmi minőség aránya lényegesen kedvezőbb lett az elmúlt éveknél, így ez a kultúra jövedelmezően volt termeszthető az ország nagy részében, hasonlóan az árpa is.

A kukorica mint szintén fontos kultúra, sokkal jobban elszenvedte a száraz meleg nyár hatásait – főleg Délkelet-Magyarországon –, a végső számok vélhetően 4 millió tonna körüli vagy még annál is kisebb országos termést mutathatnak majd. A napraforgót rekordnagyságú területről takarították be idén, azonban a fajlagos hozamok ebben az esetben is mintegy 15 százalékkal alulmúlják a sokéves átlagot.

A közepes-gyenge termésmennyiség hatással lesz a külkereskedelmi teljesítményre is, a bank szakértői a kivitel csökkenésére és a behozatal kisebb mértékű növekedésére számítanak a kukorica esetében, főleg az élelmiszeripari feldolgozókapacitások megfelelő ellátása miatt. Ennek mértéke azonban nem lesz olyan drasztikus, mint a 2022-es történelmi aszály következtében volt, sőt, az exportszerkezeten belül teret nyerhetnek a feldolgozott termékek – mutattak rá. 

A baromfihús és a tojás húzza az állati termékpályákat felfelé

Az állati termékpályákon a baromfi továbbra is stabil, a hús és a tojás terén egyaránt. Ezeken a termékpályákon, csakúgy, mint a pulykáén, hosszabb ideje kiegyensúlyozottak a jövedelmi viszonyok, jók az exportlehetőségek, és a belföldi fogyasztás is kedvezően alakul. A kacsa-liba esetében viszont továbbra is gondot okozó kínai dömpingáru, és a madárinfluenza európai és hazai jelenléte is kihívást jelent a gazdálkodók és a feldolgozók számára. E két termékpálya komoly átalakuláson megy át jelenleg az elemzők szerint.

A sertéshús esetében negatív trend indult el: az irányadó külföldi árak 15 százaléknál nagyobb mértékben csökkentek, a forint árfolyama pedig erősödött, így a hazai termelői átvételi árak ötödével csökkentek 2025 harmadik negyedévében, amellett, hogy a takarmányozás költsége nem változott, a malac ára viszont közel harmadával csökkent, ami előrevetíti a hízóár némi csökkenését is.„Ennek a trendnek a hátterében a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, a kínai termelés növekedése, valamint a Brazília és az Európai Unió közötti exportpiaci verseny húzódik meg” – magyarázta Héjja Csaba.

A tejtermékpálya 2025 elején megbicsaklott a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt, azonban a hazai tejfelvásárlás mennyisége nőtt, termelői szinten pedig biztosított a jövedelmezőség, az árak elmúlt időszakban tapasztalt kisebb csökkenése ellenére is. A nemzetközi piacon látható árak alapán középtávon ugyanakkor számolni kell a hazai tejfelvásárlási árak csökkenésével. A marhahús esetében lökést adhat a hazai értékesítésnek a tőkehúsokat érintő áfacsökkentés. A termelők visszajelzései szerint az értékesítési árak megfelelők, a piacok visszatértek a ragadós száj- és körömfájás járvány után. 

A magasabb ár kompenzálhatja a gyenge gyümölcstermést

A friss fogyasztásra szánt és az ipari zöldségek (csemegekukorica, zöldborsó) piacán egyaránt látható némi árcsökkenés az előző évekhez képest, ami így termelői szinten rontja a jövedelmezőséget. A gyümölcsöknél a tavaszi fagyok miatt alakult ki ennél jóval nagyobb mértékű, 80-90 százalékos kiesés a kajszi, az őszibarack és a cseresznye esetében, míg a szilvánál és a meggynél 50 százalék körüli kiesés mutatkozott. Az alma és körte esetében is 75-80 százalék körüli a kármérték, míg a dióban gyenge közepes a termés. Mindezt részben kompenzálja az emiatt kialakuló magasabb ár. A szőlő-bor termékpálya szintén jelentős esést mutatott az MBH AgrárTrend Indexben, elsősorban a szőlő aranyszínű sárgasága miatt, amely már 21 borvidéken van jelen, és jelentős károkkal, de akár a szőlőterületek drasztikus csökkenésével is fenyeget. Pozitívum viszont, hogy emelkedtek a szőlőárak, kérdés azonban, hogy ez megmutatkozik-e a borok árában.