Lassan egy éve stagnál a magyar lakásforgalom, de már begyújtották a kanócot
Az idei második negyedévben stagnált az értékesített lakóingatlanok száma Magyarországon, ezzel az első negyedéves 0,3 százalékos bővülés és a tavalyi negyedik negyedév 0,3 százalékos zsugorodása után gyakorlatilag a harmadik egymást követő negyedévben volt szinte változatlan a piaci forgalom – derül ki a KSH előzetes statisztikáit közlő Eurostat adataiból. Ugyanez látszik a becsült tranzakciók számában is, a második negyedévben eladott 32.900 lakás szinte pontosan megegyezett az előző időszak adatával.
Európában a luxemburgi ingatlanpiac egészen elképesztő kilengéseket produkál, a második negyedévben 77 százalékkal emelkedett a tranzakciószám az év elején látott 33,4 százalékos zuhanás után. Hasonló volt tapasztalható az adatközlő 17 ország közül Norvégiában is, ahol az év elején látott 23,1 százalékos esést 35,5 százalékos szárnyalással korrigálta a piac. A dobogó harmadik fokára pedig Bulgária került, ahol 26,2 százalékkal több lakás cserélt gazdát azok után, hogy az év elején majdnem ugyanekkora volt a visszaesés. A vizsgált országok közül egyedül Máltán csökkent a forgalom április és június között 3,3 százalékkal, ott az elmúlt négy negyedévből háromban zsugorodott a piac, ami tartósabb negatív tendenciát mutat.
Ha a tavalyi második negyedévhez viszonyítjuk a forgalom alakulását, akkor az Eurostat mindössze négy országban mutatott ki csökkenést: a legnagyobb ütemben, 10 százalékkal az ír lakáspiac zsugorodott, azt követte a máltai 6,2 százalékos visszaesése, a harmadik helyre viszont Magyarország került 5,7 százalékos csökkenéssel. A legnagyobb növekedést ebben a mutatóban is Luxemburg érte el, ahol majdnem 90 százalékkal több lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Dobogós volt még Szlovénia 35 százalékos forgalombővülése és Litvánia, ahol 24,4 százalékkal több lakást adtak el.
„Az adatok azt támasztják alá, amit korábban is tapasztaltunk, hogy a tavalyi forgalommal összevetve az idei második negyedévben érezhetően lassult az aktivitás a magyar lakáspiacon” – emelte ki Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ebben szerepet játszhatott az elmúlt időszak fékezhetetlen áremelkedése is, a vásárlók ugyanis egyre árérzékenyebbé váltak, kétszer is meggondolták, hogy a jelenlegi árszintek mellett belépjenek-e a piacra.
Érdekesség, hogy tavaly is megmaradt a magyar lakáspiacnak az a sajátossága, hogy az elmúlt tíz évben egy kivétellel mindig a negyedik negyedév volt a leggyengébb a forgalmat tekintve. Ez azért furcsa, mert a legtöbb országban épp az év vége hagyományosan élénk a lakáspiacon. A gyenge év vége nálunk általában a kivárásnak tudható be, hiszen jellemzően az év elején szoktak indulni olyan kormányzati programok, melyek élénkítik a keresletet, ezeket pedig akár már hónapokkal előtte bejelentették.
Még egy érdekes mutatót vizsgáltunk meg: azt, hogy a második negyedévben százezer lakosra hány lakáseladás jutott az egyes európai országokban. Ebben a tekintetben Norvégia vitte a prímet, ahol 629 tranzakciót regisztráltak százezer lakosonként, a többi ország között azonban nem voltak nagy eltérések. A második Litvániában már 403 volt ez a szám, míg a harmadik helyre Bulgária került 366-tal. Magyarországon százezer lakosra 341 eladást regisztráltak, ami a középmezőnyben volt. A sorból lefelé lógott ki Ausztria 133 és Szlovénia 137 tranzakcióval százezer lakosonként, a harmadik legkevesebb pedig az Írországban mért 195 volt. Csak hogy érzékeltessük Norvégia fölényét: az 5,5 milliós országban kicsivel több, majdnem 35 ezer tranzakciót jegyeztek fel, mint a majdnem kétszer akkora magyar piacon. Másik végletként viszont a hozzánk hasonló, 9,1 milliós népességszámú Ausztriában mindössze 12 ezer lakás cserélt gazdát három hónap alatt.
„Vélhetően a magyar lakáspiac sem marad a második negyedév számai alapján leírt stagnáló helyzetben, hiszen már egyértelműen látszanak az élénkülés jelei. Ehhez persze kellett a kormány által nyáron bejelentett 3%-os fix hitelt kínáló Otthon Start program” – mondta Valkó Dávid. A szakember szerint a harmadik negyedév nagyobb részét még a kivárás jellemezhette a szeptemberben elindult konstrukció előtt, a negyedik negyedévtől viszont szinte biztosan komoly növekedés jön majd a tranzakciószámban. Emellett arra számít, hogy az árak is érezhetően tovább nőnek majd, az egész évet figyelembe véve 20%t elérő drágulás jellemezheti a magyar lakáspiacot, ami európai összevetésben is kimagasló lehet.
