Látványos növekedési pályát írt le az építőipar hat év alatt

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatközlése szerint az építőipari termelés 2022-ben 3,0 százalékkal bővült az előző évhez képest; decemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,9, a novemberihez képest 3,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene. A közleményben az ÉVOSZ kiemelte, hogy az elmúlt két évben nagy kihívást jelentett a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra. A 48 százalékban import termékeket beépítő magyar építési piacon 15-160 százalék közötti építőanyag és alapanyag áremelkedés történt. Az anyaghiányt a kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, az áremelkedés azonban nem volt kivédhető - írták.

Az építőipar csökkenő pályára kerül 2023-ban; az ipari létesítmények és a logisztikai beruházások húzhatják az ágazatot idén - jelezték előre. A lakásépítések és az állami megrendelések csökkenni fognak, ez utóbbi arra is visszavezethető, hogy tavaly a kormány mintegy 2100 milliárd forint értékű megrendelést halasztott a 2024. év utáni időszakra - idézték fel. Arra is kitértek, hogy a 2021-2027 közötti uniós pénzügyi ciklus magyarországi forrásainak csúszása az építőipart tavaly a második félévben nehéz piaci helyzetbe hozta, a szerződésállomány volumene az év végétől folyamatosan csökken.

A termelést idén is nehezíti a szakmunkás- és mérnök-hiány, a várható erősebb verseny egyrészt a hatékonyság növelésére, másrészt a bérek növelésére készteti a vállalkozásokat - mutattak rá. Hozzátették: az elmúlt két évben átlagosan 15-17 százalékos bérfejlesztés volt az ágazatban, aminek eredményeként 2022. végén a szakmunkásoknál az átlagkereset elérte a 400 ezer forintot, a mérnöki körben 650 ezer és 1 millió forintot. Az új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz, az élő munka melletti betanítás nagy kihívás elé állítja a cégeket - fejtették ki. Felhívták a figyelmet arra, hogy a lánctartozás mértéke az év közepétől növekedésnek indult, a benyújtott vállalkozói számlák 10 százaléka nincs időre kifizetve, 3-4 százaléka pedig lánctartozásba kerül. A lánctartozási összeg becslések szerint elérte a 200 milliárd forintot.

A mikro- és kisvállalkozások meghatározó többségének nincs pénzügyi tartaléka, ami hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásoknak a képzésben, innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. A gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni - írták. Az építőipar legnagyobb nehézsége a szakemberhiány mellett a modern gépi eszközök, technológiák hiánya - összegezték. Szerintük nem gyorsultak fel kellően az állami és önkormányzati beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a 2022-ben létrejött Építési és Közlekedési Minisztérium segíthet a fenti problémák megoldásában. Az építőipari ágazat jelenleg az ÉVOSZ adatai szerint 375 ezer főt foglalkoztat, ami mintegy 35 ezer fővel több a járvány előttinél; 146 ezer vállalkozás működik, melyek nagy többsége mikro- és kisvállalkozás.