Leállította a Duna-Odera-Elba csatorna projektjét a cseh kormány
2023. 02. 08. 21:30
Megszüntette a Duna-Odera-Elba csatorna tervezett megépítésével kapcsolatos területek zárolásáról hozott korábbi döntéseket a cseh kormány - közölte Martin Kupka közlekedési miniszter szerdán Prágában.
"Kormányunk egy koronát sem adott erre a projektre, mert értelmetlennek tartjuk" - mondta a miniszter újságíróknak.
"A döntés gyakorlatilag a Milos Zeman államfő által szorgalmazott projekt végét jelenti" - mutatott rá közleményében Ivan Bartos regionális fejlesztési miniszter, a kormánykoalíciós Kalózpárt elnöke.
Az évtizedek óta fel-felmerülő témát Zeman hozta vissza újra a nagypolitikába, amikor első beiktatása után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna-Odera-Elba csatorna megépítését, amellyel a közép-európai országok kényelmes vízi utat, összeköttetést létesíthetnének több tengerhez. Az elképzelés megvalósíthatóságáról nincs egységes vélemény, a legtöbben vitatják ezt a lehetőségét, illetve rendkívül költségesnek és nem kifizetődőnek tartják.
A korábbi, Andrej Babis vezette cseh kormány támogatta az államfő projektjét, az építkezésnél szóba jöhető területek zárolását érintő döntéseket azonban még 2010-ben a Jan Fischer vezette kormány hozta meg. A Petr Fiala vezette kormány programjában is jelezte a projekt megszüntetését. A projektet az érintett regionális önkormányzatok többsége is elutasította.
Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közötti szakaszából indult volna észak felé, és az észak-morvaországi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódott volna az Oderához. Ostrava alatt mintegy 40-50 kilométerrel lett volna egy nyugati irányú elágazás, amely a csatornát összekötötte volna az Elbával. A tanulmány szerint az új víziút hossza, mely a régió folyóira épült volna, mintegy 2075 kilométer lett volna.
A három folyó összekapcsolásának költségeit egy 2018-ban készült tanulmány a szükséges kiegészítő beruházásokkal együtt 610 milliárd koronára (10 248 milliárd forint) becsülte.
A projekt leginkább Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát érintette, ezért a három ország szakminisztere 2017 januárjában Varsóban szándéknyilatkozatot írt alá a Duna-Odera-Elba csatorna megépítéséről.
Vegyes képet mutat a munkaerőpiac
Vegyes kép bontakozott ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a munkaerőpiac júliusi mutatóiból: a népességfogyással szemben aktivizálódott a munkaképes lakosság, és egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma. Az adatokat szezonális tényezők is befolyásolták és a jövőt illetően semmiféle trendre nem lehet következtetni belőlük.
Az S&P megerősítette Kína adósi besorolását
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet megerősítette Kína hosszú lejáratú "A plusz" és rövid lejáratú "A-1" deviza- és helyi valutában kibocsátott szuverén adósságának minősítését. A hosszú lejáratú minősítési kilátások "stabilak" maradtak a pénteken ismertetett jelentés szerint.
Csaknem megduplázták a lakáshitel-törlesztésre fordított pénzt az egészségpénztárak tagjai
Az első félévben 3,7 milliárd forint egészségpénztári megtakarítást fordítottak lakáshitelek törlesztésére a tagok, ami közel a duplája az egy évvel korábbinak – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Nagyot nőtt az önkéntes nyugdíjkasszák vagyona, a pénztáraknak pedig összesen 77 ezerrel több tagja van, mint tavaly ilyenkor.
Tovább mélyül a demográfiai gödör: több mint 8 százalékkal esett vissza a születésszám júliusban
Az előzetes adatok szerint 2026 júliusában 6197 gyermek született, és 8896 ember halt meg. Az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 8,2, a halálozásoké 2,9 százalékkal csökkent, a házasságkötéseké pedig 3,6 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.
Júliusban 69 millió euró volt a külkereskedelmi többlet
Júliusban az export euróban mért értéke 11 százalékkal, az importé 15 százalékkal nőtt, 69 millió euró volt a külkereskedelmi többlet, az egyenleg 434 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Így változott a nyugdíj, és így változik januártól
Január 1-jétől 120 ezer forintra nő az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege - ismertette Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a kormány előző napi döntését a Facebook-oldalán.
Minden tizedik középkorú magyarnak van befektetési célú ingatlana
A középkorú magyarok felének nem reális lehetőség a befektetési célú ingatlanvásárlás, miközben 12 százaléknak már van is ilyen ingatlana. A K&H biztos jövő kutatás második negyedéves eredményei szerint a megkérdezettek 49 százaléka eleve nem számol ezzel a lehetőséggel, közel harmaduk, 27 százalékuk viszont már gondolkodott rajta, hogy kiadásra vásároljon lakást. A kutatás alapján sokan nyitottak lennének erre a befektetési formára, de jóval kevesebben érzik úgy, hogy valóban megengedhetik maguknak. A szándék különösen a 30-as és 40-es korosztályban, valamint a magasabb jövedelműek körében jelenik meg, míg az 50-esek, a falvakban és a keleti országrészben élők jóval nagyobb arányban zárják ki ezt az opciót.
A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások felülvizsgálatáról
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körüli legújabb szabályozói változások és felülvizsgálatok érdemben átrendezhetik a hazai újépítésű lakáspiacot. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint a kiemelt státuszok felülvizsgálata nem csupán a kínálati szerkezetre lehet hatással, hanem fenntarthatóbb várostervezési környezetet és új lehetőségeket is teremt.
Emelkedtek a vezető amerikai indexek; az Nvidia kedvező számai támogatták a technológiai szektor jó teljesítményét
A befektetői hangulatra az Egyesült Államokban is a megoldatlan közel-keleti konfliktus és annak inflációra és kamatpályákra gyakorolt hatása nyomták rá a bélyegét, miközben a piacok már tegnap is tűkön ülve várták Kevin Warsh mai beszédét a Jackson Hole-i gazdasági szimpóziumon.
Európai piacokon az eladók domináltak; a technológiai szektor jól teljesített
Eladói nyomás alatt zajlott a kereskedés a mértékadó európai tőzsdéken csütörtökön, amikor a tartósan magasan ragadó olajárak és ezek kamatpályákra gyakorolt hatása alapozta ugyan meg a kedvezőtlen hangulatot, de országspecifikus hírek is rontották a befektetői kedvet.
OFFICIAL TRUMP token az élen: ez hajtja a 10 legjobban teljesítő kriptovalutát
A kriptopiac legnagyobb nyerteseinek listája ezúttal szokatlanul sokféle történetet mesél egyszerre. A politikai mémcoin OFFICIAL TRUMP több mint 22%-os ugrással vezeti a mezőnyt, az Ethena mögött konkrét tokenomikai fordulat áll, a Solana intézményi szempontból kapott erős megerősítést, miközben a VeChain egy fontos hálózati frissítésre készül.
Fizetési haladékot kapott a Bayer Construct
A csütörtökön kiadott bírósági végzés ideiglenes fizetési haladékot biztosít a Bayer Construct számára a csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet érdemben elbíráló bírósági döntésig - olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön közzétett kibocsátói tájékoztatóban.
Ezért érzed úgy, hogy egyre többet takarítasz meg, mégis egyre elérhetetlenebb a saját lakás
Miért tűnik elérhetetlennek a saját lakás, ha papíron csak 9 évnyi fizetésbe kerül? Magyarországon bő 9 évnyi nettó átlagkereset szükséges egy 60 négyzetméteres lakás vagy ház megvásárlásához, az átlag lakáskereső azonban ennél jóval távolabbi célnak érzi a saját otthon megszerzését. Hogy mi áll a nagy különbség mögött, és hol kell a legtöbbet, illetve a legkevesebbet dolgozni egy saját lakásért Magyarországon, azt a zenga.hu legfrissebb elemzése mutatja be.
Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete. Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.
Nemcsak a kamat vágás alakítja a forint árfolyamát az elkövetkező időszakban
A Magyar Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot, miközben a Pénzügyminisztérium a GDP 7,5 százalékára emelte a 2026-os hiánycélt és az államadósság átmeneti növekedésével számol. A forint mégis erősödött a kamatdöntést követően. Az AKCENTA szerint ez arra utal, hogy a piac jelenleg nem egyetlen mutatóra reagál. A következő hónapokban a költségvetési konszolidáció hitelessége, a kamatpálya és a külső kockázatok együtt alakíthatják a magyar deviza árfolyamát. A bizonytalanabb környezetben a devizában kereskedő vállalatok számára felértékelődik az árfolyamkockázatok előzetes kezelése.
Csökkenő árbevétellel és növekvő veszteséggel zárta az első fél évet a Rába Nyrt.
A Rába Járműipari Holding Nyrt. 24,8 milliárd forint árbevétellel zárta az idei év első hat hónapját, ami 13,9 százalékkal marad el 2025 azonos időszakához viszonyítva. Adózott vesztesége 97,6 millió forint lett, ami 104 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év első félében volt - közölte a győri székhelyű járműgyártó vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Elfogadták a törvényt! Így lehet kerítést építeni a házunk köré
Egy rossz helyre került oszlop, egy túl magas tömör fal vagy egy kifelé nyíló kapu is elég ahhoz, hogy az álomkerítésből hatósági ügy és évekig tartó szomszédháború legyen. A kerítésépítés többnyire nem engedélyköteles, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy bármit, bárhová és bármilyen magasságban fel lehet húzni.
Az agrártárca kezdeményezte a haltelepítések átütemezésének támogatását
Az agrártárca az aszály miatt arra kérte a területi halgazdálkodási hatóságokat, hogy támogassák a tervezett haltelepítések átütemezését, szükség esetén a halmentések egyszerűsített engedélyezését is - olvasható az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) közösségi oldalának csütörtöki bejegyzésében.
