Leküzdhetők a flottazöldítés buktatói a KPMG szakértői szerint

A globális és EU-s kibocsátáscsökkentési törekvések egyik kiemelt célpontja a közúti közlekedés, mely egyre nagyobb nyomást helyez a piaci szereplőkre. A szektor CO2 kibocsátás csökkentésének lehetőségét az EU leginkább az alternatív hajtású gépjárművek használatának népszerűsítésében látja. Az elektromos autózás a nem túl távoli jövőben ennek megfelelően már több, mint lehetőség, ugyanis az Európai Parlament által elfogadott javaslat 2035-től a közúti közlekedésben használandó új járművek esetében zéró kibocsátást ír elő.  A nyitást a zöldítés irányába a nyersanyaghiány és az elmúlt időszakban megnövekedett üzemanyagárak csak fokozzák, mely tendencia várhatóan a céges flotta elektromos vagy plug-in hibrid hajtású autókkal való bővítése felé tereli a vállalatokat.

Fenntarthatósági célok teljesítése kisebb karbonlábnyommal

A céges flotta zöldítésének egyik legnagyobb előnye a jelentős CO2 kibocsátáscsökkenés, amellyel egyszerre teszünk egy jelentős lépést a klímacélok eléréséhez vezető úton, és kedvezhetünk a zöld vállalatokkal szimpatizáló fogyasztóknak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a 2021-ben Magyarországon regisztrált személygépkocsik átlagos CO2 emissziója az Európai Unióban a tizedik legnagyobb, 133 g/km volt, ami egy átlagos, napi 80 km-es úton már több, mint 10 kg-os kibocsátást jelent csupán egy autó esetén. Ha ezt egy 100 autós flottára számoljuk, máris egy tonna fölé kúszik a járműparkunk pusztán egy napi karbonlábnyoma. Persze a flották kibocsátása ennél kevesebb, hiszen jellemzően fiatalabb autókról beszélünk, ugyanakkor valószínűleg a távolság is hosszabb, így maradjunk az átlagszámításnál.

Ha összevetjük a céges autók hasonló, belsőégésű és elektromos vagy plug-in hibrid hajtású modelljeinek kibocsátását, akkor 200-250 tonnával mérsékelhető a vállalat éves karbonkibocsátása a flottazöldítéssel. Mindez fontos lépés lehet a klímacélok eléréséhez vezető úton, amit a hazai nagyvállalatok is egyre inkább felismernek. Egyre növekvő számú magyar cég tesz vállalást autóik kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan; így tett a közelmúltban a Coca-Cola HBC Magyarország, amely a gépjárművei károsanyag-kibocsátásának csökkentését szeretné 53%-kal mérsékelni 2030-ra a 2017-es szinthez képest, valamint az OTP Csoport, ahol a flotta bővítését alternatív hajtású gépjárművekkel kívánja megvalósítani.

A hasonló kötelezettségvállalások a jövőben a figyelem középpontjába kerülnek a fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) 2024-es hatályba lépését követően, amelynek követelményeit 2026-ig fokozatosan vezetik be. A CSRD egy új szempontrendszer, az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabvány (European Sustainability Reporting Standards, ESRS) alapján történő jelentéstételt ír elő, melynek egyik kiemelt fókuszterülete a környezeti témák közzététele, azon belül is a szennyezés és éghajlatváltozás témaköre. Ennek megfelelően a vállalatok szén-dioxid kibocsátása várhatóan nyitott könyvvé válik a befektetők és vásárlók számára egyaránt, így a zöldítés nem csupán a fenntartható működés, de a hosszútávú versenyképesség megőrzésének kulcsává is válik.

Állami támogatások és infrastrukturális feltételek

A vállalati flottacseréhez fontos szempont az elektromos autózás állami szintű és infrastrukturális támogatottsága is.  A hazai elektromobilitás fejlődését és a közlekedés zöldítését számos állami ösztönző támogatja, többek között az elektromos autókra vonatkozó vagyonszerzési illeték, gépjárműadó, regisztrációs adó és cégautó adó alóli mentesség, vagy korábban például az új elektromos autók vásárlásának állami támogatása 2021-2022-ben. Az e-mobilitási akciókat előmozdító energiahatékonysági ösztönzőknek köszönhetően az elektromos járművek töltési infrastruktúrája is folyamatosan bővül. 2020-21 között mintegy 121%-kal nőtt a nyilvános AC-töltőpontok száma, és 2022-ben is tovább gyarapodott további 25%-kal, a DC töltők esetében a bővülés 126%-os 2020 és 2021 között, míg 2021-2022. között közel 30%-os. A Jövő Mobilitása Szövetség adatai szerint az elektromos autók száma is folyamatosan növekszik, míg 2021-ben a teljes gépkocsi állomány 0,47%-át tették ki a tisztán elektromos autók, 2022. év végére ez az arány 0,79%-ra nőtt, idén pedig akár már az 1%-ot is elérhetik.

A korlátok

Úgy tűnhet, könnyen zöld utat kaphatnak a flottacsere előtt álló cégek, azonban számos kihívás árnyékolhatja be a váltást autóhasználó és vállalati oldalon egyaránt. Az elektromobilitás kapcsán felmerülő legnagyobb kihívást a villamosenergia-árak, ezáltal az elektromos töltést érintő változások jelentik. Az energiaválság miatt az elektromos autók töltési költsége jelentősen megnövekedett. A nyilvános (akár 160%-os drágulás 2022. áprilishoz képest) és az otthoni töltés árának emelkedése mellett, a vidéki településeken jellemzően megvonták az ingyenes parkolás lehetőségét a környezetbarát autóktól, valamint a házi napelem-telepítéseket is korlátozták. Mindezt fokozza a nyilvános töltés feltételrendszerének szabályozatlansága. A különböző szolgáltatók és töltőpontok árszabásában számottevőek a különbségek, illetve a fizetéshez használható alkalmazások és az ingyenes töltési lehetőségek kihasználhatósága és időtartama is szolgáltatónkként és településenként is változik.

„Az elektromos autó használatának zökkenőmentességét, illetve a töltőinfrastruktúra-beruházási döntéseket is meghatározza a vállalat lokációján lévő töltőinfrastruktúra telítettsége. Ugyan a töltőpontok száma 2020 óta számottevően növekedett, az elektromos és plug-in hibrid hajtású járműállomány további fejlődéséhez elengedhetetlen a hálózat folyamatos bővülése” – magyarázza az akadályokat Rédei Attila, a KPMG szakértője.

A vidéki városok lefedettsége széles skálán mozog, és a nagyobb vidéki városok környező településein elszórtan helyezkedik el 1-2 töltőpont. Jelenleg a fővárosban található a legtöbb nyilvános töltőpont. Ugyanakkor a belvárosi kerületekben jellemzően alig találunk ilyet a legnagyobb szolgáltatók; a MOL Plugee, MVM Mobiliti és E.ON portfóliójában.

A Jövő Mobilitása Szövetség adatai alapján az első elektromos autó modellek hatótávolsága téli időszakban körülbelül 100 kilométer volt, ehhez képest mára a 200-300 kilométeres hatótáv az átlagos, amit persze sok tényező befolyásol. Amíg az áttörést jelentő, 400-500 kilométer feletti átlagos hatótáv elérése várat magára, a teljesen elektromos flotta üzemeltetéséhez nagyobb mértékű töltőinfrastruktúra-beruházás szükséges.

Szempontok a megfelelő flottatervezéshez

A tervezéskor azt is érdemes megvizsgálni, hogy egy esetleges töltőtelepítési beruházás milyen költségeket indukál, illetve a saját telephelyen létesített töltőknek milyen előnyei és hátrányai lehetnek a flotta szempontjából, ugyanis a teljesen elektromos modellek esetében a járműveket ott kell tölteni, ahol az autónk hosszabb ideig tartózkodik (azaz elsősorban otthon vagy a munkahelyünkön). A töltőinfrastruktúra kiépítésére azonban nem biztos, hogy minden vállalat telephelye alkalmas a villamosenergia-hálózat terhelhetősége, kapacitása szempontjából. Ha a jelentős számú töltőt nem bírja el a hálózat, akkor hálózatbővítési beruházás szükséges, amely újabb jelentős beruházási költséget indukál.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a flottacsere beruházást egy ESG-stratégiai akcióként javasolt kezelni, a beruházási költségekkel párhuzamosan érdemes figyelembe venni a széndioxid-kibocsátást mérséklő potenciált és azt a hatást, amelyet a flottazöldítés gyakorol a munkavállalói élményre.

Ha már azonban a munkavállalói élménynél tartunk, az sem biztos, hogy a munkavállalói fogadtatás mindig pozitív; a vállalati flottacsere sikeres megvalósításához elengedhetetlen a munkavállalói elfogadottság előzetes felmérése. A megfelelő feltérképezéshez fontos megkülönböztetni az egyes céges flottaautó típusokat az eltérő felhasználási céljuk miatt. Amíg a juttatásként biztosított autót a munkavállaló magáncélra is használhatja, a kényelmi szempontok érvényesülnek erőteljesebben, addig a kizárólag munkavégzésre használt járműveknél a technikai adottságok, megfelelő felszereltség a fókusz. A juttatási elemként biztosított autók esetében éppen ezért a vállalati adottságok mellett befolyásoló tényező lehet többek között a munkavállaló konkrét lakóhelye, a lakóépület típusa, az otthoni töltés lehetőségei (például otthoni hálózat terhelhetősége) és a háztartásban meglévő további gépjárművek típusa is.

A vállalati flottákban lévő elektromos járművek esetén gyorsan dominánssá válnak a vélt vagy valós kockázatok (pl. hatótáv, töltőinfrastruktúra, töltési idő stb.) is, tehát az e-mobilitáshoz való munkavállalói hozzáállás jellemzően egy jelentős korlátja az elektromos járművek vállalati flottákba való bevezetésének. „A flottacsere koncepciójának kialakításához létfontosságú a munkatársak e-mobilitással szembeni fenntartásainak megértése és ezek helyes kezelése az innováció sikeres bevezetése szempontjából. Az elektromos jármű, mint juttatás elfogadottsága több módszerrel fokozható, például az elektromos jármű használatot támogató cafetéria és egyéb kedvezmények kialakításával vagy az elektromos járművekkel kapcsolatos ismeretek hiánypótlását elősegítő oktatások biztosítása, szakértők segítségével” – emeli ki Rédei Attila, a KPMG szakértője.

Összességében tehát elmondható, hogy a különböző vállalati adottságok, eltérő munkavállalói igények és a dinamikusan változó piaci környezet miatt egyelőre nem létezik titkos recept a befektetésre, a megfelelően megalapozott döntés kulcsa a személyre szabott, átfogó flottakialakítás-tervezés.