Lélegeztetőgépre került az észak-pesti agglomeráció ingatlanpiaca
A jelenleg az egész hazai ingatlanpiacot sújtó jelentős forgalomcsökkenés Dunakeszi és környéke esetében nagyobb mértékű, mint a fővárosban. Ennek egyik oka az, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben már kevesebb vevő vállalja az agglomerációs ingatlannal járó hosszabb utazási időt és magasabb utazási költséget - hívta fel a figyelmet Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója.
A másik oka viszont az, hogy míg a fővárosban rugalmasabban reagáltak a tulajdonosok a megváltozott piaci helyzetre, azaz csökkentik az árakat, addig az észak-pesti agglomerációban ez egyáltalán nem jellemző: maradtak a korábbi magas árak, amelyek elriasztják a vevőket mind a családi házaktól, mind a lakásoktól egyaránt.
A szakértő megfigyelése szerint az ártárgyalásig kevés esetben jutnak el a felek, mivel az előbb említett tényezők hatására a vevők nagy része inkább a fővárosban keres eladó ingatlant. Ha mégis létrejön alku, akkor 10-15 százalékos árcsökkenésre is sor kerülhet, ugyanakkor ennek mértéke függ attól, hogy miként volt beárazva az ingatlan.
Balla Frigyes rámutatott arra is, hogy az a tulajdonos, aki a piaci helyzethez igazítja az árat, az említettnél kisebb alkura és természetesen az átlagosnál rövidebb értékesítési időre számíthat. Utóbbi egyébként jelenleg akár a 3-6 hónapot is eléri, még a jobban árazott ingatlanok esetében is.
A problémát súlyosbítja, hogy a befektetők szintén óvatosak, többségük inkább a magas hozammal kecsegtető állampapírokat favorizálja az ingatlanokkal szemben. A külföldi vevők pedig továbbra is elkerülik az agglomerációt, az ő célpontjuk a múltban is és a jelenben is inkább Budapest és a kiemelt turisztikai célpontok környéke.
Ráadásul lényegesen kevesebben vásárolnak hitelre is, hiszen most már csak a korábban megszokottnál jóval magasabb - 8-10 százalékos - kamatok mellett tudnak hitelt felvenni. Ezért sokan inkább elhalasztják a vásárlást, illetve akadnak, akik szorosabbra húzzák a nadrágszíjat, hogy a megemelkedett törlesztőrészlet beleférjen a büdzsébe. Ennek következtében csökkent az elmúlt félévben a felvett hitelek nagysága.
Nincs jobb helyzetben az újépítésű ingatlanok piaca sem, hiszen a vevők itt is nagyon magas, átlagosan 1-1,3 millió forint közötti négyzetméterárakkal találkoznak. Balla Frigyes úgy véli, hogy az újépítésű piacnak talán még a használt piacnál is rosszabbak a kilátásai, mivel a megnyírbált állami támogatások ezt a szegmenst fokozottan érintik.
Az állami támogatások kapcsán megjegyezte, hogy egyelőre a bejelentett változások nem befolyásolták a piaci eredményeket, mivel nem azonnali hatállyal lépnek életbe, hanem például a babaváró esetén 2025 januárig türelmi idő van, illetve az összességében visszafogottabb piacon kevésbé érezhető a hatás.
A szakértő a múltbeli tapasztalatokra alapozva úgy véli, hogy a bejelentett változásoknak a határidőhöz közeledve lesz némi forgalomnövelő ereje, hiszen utolsó lehetőségként, aki tudja és akarja, még biztosan ki fogja használni a támogatásokat.
Balla Frigyes arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a hitelkamatok magasabbak, mint a bérleti díjak. Ez is közrejátszik abban, hogy a kiadó lakások piacán nem érzékelni megtorpanást. Az árak tovább nőttek, így aki most keres kiadó ingatlant, minden korábbinál magasabb bérleti díjakkal fog találkozni.
Összességében sajnos kijelenthető, hogy a korábbi évek pörgése után az észak-pesti agglomerációs ingatlanpiaca lélegeztetőgépre került, ahol csak olyan készpénzes vásárlókkal találkozhatunk, akik saját lakhatási helyzetüket akarják megoldani - fogalmazott a szakértő. A jövőbeni kilátások ugyanakkor biztatóbbak, hiszen előbb-utóbb a hitelek és az állampapírok kamatai csökkenni fognak, így joggal reménykedhetünk abban, hogy hamarosan a stagnáló, csökkenő ingatlanárak vissza fogják hozni a befektetőket az alternatív piacokról - tette hozzá Balla Frigyes.