Lezárult a népszámlálás számlálóbiztosi szakasza
November 20-án lezárult a 2022-es népszámlálás számlálóbiztosi szakasza. A mintegy 23 ezer számlálóbiztos országszerte 5 millió címet, ezen belül 4,6 millió lakcímet, illetve további mintegy 400 ezer egyéb címet, például nyaralót, üres telket, valamint különféle intézmények címét ellenőrizte. A számlálóbiztosok közel 1,5 millió címen írták össze a lakások jellemzőit, és 2,2 millió személyi kérdőívet töltöttek ki az adatszolgáltatók közreműködésével. Az internetes önkitöltési szakaszban rögzített 7 millió kérdőívvel együtt már 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe.
Büszkék vagyunk arra a szakszerű és elhivatott munkára, amelyet a számlálóbiztosok az elmúlt egy hónapban végeztek. A számlálóbiztosok nagyon fontos szerepet töltöttek be a népszámlálás során, hiszen a háztartások jelentős része az ő segítségükkel vett részt az adatgyűjtésben. A népszámlálás végrehajtásának ők voltak a főszereplői, áldozatos tevékenységük elengedhetetlen volt a népszámlálás sikeres lebonyolításához. Köszönjük a háztartások együttműködését is. A visszajelzések alapján a többség megértő volt a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat munkájuk elvégzésében – mondta Kovács Marcell, a KSH népszámlálási projektvezetője.
A válaszadás a népszámlálásról szóló törvény értelmében kötelező. Azok, akik korábban, az online adatszolgáltatási időszakban nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, és a számlálóbiztosoknak sem sikerült elérniük a november 20-án zárult összeírói időszakban, pótösszeírás keretében november 21. és 28. között, a települési jegyzőt felkeresve tölthetik ki a népszámlálási kérdőívet.
A pótösszeírás lebonyolításáról a jegyzők gondoskodnak. Kijelölik, hogy a polgármesteri hivatalban/közös önkormányzati hivatalban mikor és hol tudnak jelentkezni az adatszolgáltatók. A pótösszeírás során – a számlálóbiztosi szakaszhoz hasonlóan – a kérdőíveket számlálóbiztosok töltik ki az adatszolgáltatók válaszai alapján. Az adatszolgáltatás a lakáskérdőív kitöltésével indul, majd a személyi kérdőívek következnek – utóbbiból annyit kell kitölteni, ahány személyt korábban nem írtak össze: ha valamennyi személy kimaradt, akkor a lakás kérdőív mellett minden személyről készül személyi kérdőív.
Aki megtagadja a válaszadást, közigazgatási eljárás keretében akár 200 ezer forint pénzbírsággal is sújtható.