Macron megbízta eddigi miniszterelnökét egy új kormány megalakításával
Az elnök ezt az AFP hírügynökségnek szombat este adott interjúban jelentette be.
A nemzetgyűlési választások múlt vasárnapi második fordulóját követően a szokásjognak megfelelően Élisabeth Borne miniszterelnök kedden benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak, de az államfő azt nem fogadta el, viszont akkor nem is erősítette meg a bizalmát a kormányfőben. Ez alapján elemzők elképzelhetőnek tartották, hogy az államfő hamarosan lecseréli a miniszterelnököt, miután a pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű szövetsége a választások második fordulójában elvesztette abszolút többségét, s így az új nemzetgyűlésben nincs olyan egyértelmű többség, amely biztosíthatná a kormányzóképességet.
A köztársasági elnök szombaton találkozott a kormányfővel, és megbízta azzal, hogy a jövő hét folyamán valamennyi parlamenti párttal egyeztessen egy kormányzati megállapodásról, illetve az esetleges részvételükről egy új kormányban, valamint az álláspontjukról a miniszterelnök személyéről a július 5-én esedékes bizalmi szavazást illetően, és a költségvetés őszi szavazásáról is. "A miniszterelnök javaslatokat fog bemutatni csütörtökön egy útitervhez Franciaország kormánya számára a következő hónapokra és évekre, és egy új cselekvő kormány összetételére is Franciaország érdekében, amelyet július első napjaiban fogunk felállítani" - jelentette ki az államfő az AFP-nek.
Ez azt jelenti, hogy Emmanuel Macron megerősítette bizalmát az elnökválasztási győzelmét követően május 20-án kinevezett miniszterelnökben, akinek immáron egy hete a távozását követeli az ellenzék, s a nemzetgyűlés összetételét jobban tükröző kormány kinevezését követeli. "A miniszterelnök a bizalmamat élvezi a hosszú távú kormányzati munkához" - hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki ugyanakkor azt is jelezte, hogy az új végrehajtói hatalomba a pártszövetségével együttműködni kész pártok képviselőit is szeretné kinevezni.
Az államfő ezért azzal bízta meg a kormányfőt, hogy egyeztessen valamennyi parlamenti párttal, amelyeknek vezetőit a hét elején Emmanuel Macron már fogadta a hivatalában. "Bízom a kollektív képességünkben ennek megvalósításához. Bízom a miniszterelnök képességében, hogy megtalálja ezeket az erőket. Bízom a kormányzati erők felelősségteljes hozzáállásában" - fogalmazott az államfő.
Emmanuel Macron leszögezte, hogy a parlamenti pártokkal a tárgyalási alap az elnöki program, amely "módosítható és gazdagítható". Az adókulcsok és az államadósság emelését azonban "vörös vonalnak" tartja az elnök. A választási eredmény ellenére Emmanuel Macron nem mondott le a nyugdíjreformról, amelynek keretében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről 65 évre emelkedne.
Az elnök ugyanakkor kizárta, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) és a baloldali szövetséget irányító radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország (LFI) nevű pártjával lehetséges lenne kormányzati megállapodás. "A lehetséges szövetségesek a kommunistáktól a konzervatív Köztársaságiakig terjednek. A franciák legitimitást adtak az RN és az LFI képviselőinek, és ezeknek a pártoknak vannak is politikai formációi (a nemzetgyűlésben). Nem keverem össze a szélsőségeket, de az ő kifejezésmódjuk, álláspontjuk - és mindig is egyértelmű voltam ebben a kérdésben - alapján ezek a formációk nem tekinthetők kormánypártoknak" - mondta Emmanuel Macron.
Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését. A kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, míg eddig 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. A baloldal 150 képviselővel rendelkezik négy frakcióban, a Nemzeti Tömörülésnek 89 fős a csoportja, míg a hagyományos jobboldaliak 61-en vannak.
