Macron megérti a franciák nyugdíjreform miatti dühét, de védelmébe vette az intézkedést

"Egyértelmű, hogy a reformot nem fogadta el (a többség), senki nem maradhat süket a társadalmi igazságosságnak és a demokratikus életünk megújításának ezen igényével szemben" - fogalmazott negyedórás, ünnepélyes hangvételű beszédében a köztársasági elnök. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült konszenzust találni az általa szükségesnek nevezett reform kérdésében, amelynek keretében 62-ről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, s amelyet a franciák több mint kétharmada elutasít a felmérések szerint.

Emmanuel Macron bejelentette: "új munkaügyi paktumot" akar kialakítani, és megismételte, hogy kész fogadni azokat a szakszervezeteket, amelyek hajlandóan vele erről tárgyalni. Elmondása szerint a tárgyalások a fizetések emeléséről, az életpályamodell-fejlesztésről, a javak jobb elosztásáról, a munkakörülmények javításáról, az átképzések támogatásáról szólhatnának. A szakszervezetek már a múlt héten jelezték, hogy nem hajlandók a kormányzat képviselőivel tárgyalni az újabb, május 1-jére meghirdetett tömegdemonstrációt megelőzően, miután nem tekintik a nyugdíjreform elleni tiltakozást befejezettnek.

Televíziós beszédében Emmanuel Macron ugyanakkor jelezte: több területen javítani kívánja a franciák életét, kiemelve az oktatást, a bűnözés elleni küzdelmet és az egészségügyet, valamint "az illegális bevándorlás ellenőrzésének megerősítését". Elmondta, hogy Élisabeth Borne miniszterelnök a jövő héten bemutatja az ezekkel kapcsolatos programokat. Kormányzati források szerint mindez arra utal, hogy a következő hónapokban nem várható sem a miniszterelnök menesztése, sem kormányátalakítás.

Az államfő száz napot adott magának, hogy új lendületet biztosítson a májusban kezdődött második elnöki mandátumának "a megbékélés, az egység, az ambíció és a franciák szolgálatában végzett tevékenység" jegyében. Kijelentette, hogy a július 14-i nemzeti ünnep lesz az "első elszámolás" ideje. A vezető jobboldali és baloldali ellenzéki pártok képviselői egyaránt bírálták az államfő beszédét.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint Macron politikája "a megvetés, a közömbösség és a kegyetlenség öt évének folytatása", Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország vezetője pedig úgy vélte, Macron nem a realitás talaján áll. A radikális baloldal vezetője szerint az "edények tisztábban csengenek", mint Macron szavai. Mélenchon arra utalt, hogy a köztársasági elnök beszéde idején országszerte a prefektúrák és a polgármesteri hivatalok előtt több ezren edénycsörömpöléssel tiltakoztak, jelezve, hogy nem kívánják hallani, amit Emmanuel Macron mond.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték. A francia alkotmánytanács pénteken jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, amelyet másnap az államfő ki is hirdetett.