Magasabb szintre emelik a kirgiz-magyar agrárkapcsolatokat

A tárcavezető a megbeszélésen arra hívta fel a figyelmet, hogy "az agrárium szerepe egyre inkább felértékelődik, nekünk pedig ebben a gyorsan változó világban kell megtalálnunk a helyes válaszokat. Ez azonban egyedül nem megy, ezért keresünk partnereket. Meg kell találnunk azokat a közös projekteket, amelyek révén a gazdaságainkat tovább erősíthetjük".

A miniszter fontos előrelépésnek tartja, hogy Kirgizisztán tízszer több vetőmagot importált idén, mint tavaly. Eddig öt magyar nemesített hibridet regisztráltak és további 12-re is sor kerülhet hamarosan. A kirgiz fél felkészült rá, hogy jó minőségű földeket különítsen el a minél hatékonyabb vetőmag-előállítás érdekében. Hangsúlyozta, fontos tudni, milyen az adott fajta adaptálódási képessége, hogyan felel meg az itteni éghajlati viszonyoknak. Lehet kész komplett vetőmagot venni Magyarországtól, de a magyar technológia alapján ebben a régióban is lehet vetőmagot előállítani. "Szívesen bocsájtjuk a biskeki partnerek rendelkezésére a hazai vetőmagokat" - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alapot az agrár- és élelmiszeripar területén is használni kell. A biztonságos élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, a kirgiz állattenyésztés megújítására pedig kulcsszerep hárulhat. A megbeszélésen az öntözésfejlesztés is szóba került. Nagy István szerint a víztakarékos eljárásokat tovább kell fejleszteni, a vízzel pedig gazdálkodni kell.

A kirgizisztáni hivatalos út keretében Nagy István ellátogatott a Szkrjabin K.I. Kirgiz Nemzeti Agráregyetemre, ahol egyeztetett az intézmény rektorával. A megbeszélésen a felek a kutatók és a hallgatók kölcsönös cseréjére hívták fel a figyelmet. A tudományos területen történő partnerség megerősítése ugyanis mindkét fél érdeke - húzta alá a tárcavezető az AM közleménye szerint.