Magyarország az élre tört a napelemtermelésben

A sok esetben már megtérült beruházások tulajdonosai, üzemeltetői az előkészületben lévő további szabálymódosítás szerint a KÁT rendszerből kilépve megőrizhetik mentességüket a Robin Hood-adó megfizetése alól, de egyéb lehetőségek közül is választhatnak majd. Az újabb kormányzati döntés a magyar gazdaság erősödését, a tiszta energiára való átállást és az energiaszuverenitás elérését segíti - áll a közleményben.

Ismertetésük szerint a KÁT rendszerben 2016 végéig lehetett támogatást igényelni megújuló alapú villamos energia termeléshez. A fejlesztéseket azzal bátorította az állam, hogy jellemzően 20-25 éves időtartamra átvételi kötelezettséget vállalt a tiszta forrásból megtermelt áram meghatározott mennyiségére, inflációkövető árakon. A kiadott jogosultságok alapján túlnyomórészt naperőművek épültek, összes beépített teljesítményük 3110 megawatt. Az ipari méretű napelemes rendszerek kapacitása 2025 elejére a 4100 megawattot közelítette Magyarországon. Az 50 kW feletti, nem saját célra termelő naperőművek teljesítményének több mint háromnegyede tehát KÁT-támogatással jött létre. Ezek kifutó rendszerben 2049-ig állítanak elő villamos energiát támogatott áron. Termelési csúcsukat várhatóan idén érik el, és 2035-ig nagyjából változatlan szinten őrzik meg.

Közölték,

A zöldenergia hasznosításában elért növekedés örvendetes fejlemény az energiaszektor zöldítése, a környezet megóvása szempontjából. Az időjárásfüggő megújulók elterjedése ugyanakkor új kihívások elé állítja a rendszerüzemeltetőket. A túlkínálatos időszakokban például mind többször szorítják a negatív tartományba az áram piaci árát. Magyarországon 2023-ban 93 órában volt nullánál nem nagyobb a villamos energia tőzsdei ellenértéke, ez már tavalyelőtt is többször fordult elő, mint a megelőző 10 évben összesen. 2024-ben e rendkívüli esetek száma a háromszorosára, 306 alkalomra nőtt. A kötelező áron átvett áram értékesítéséből származó piaci bevétel emiatt is csökken. A támogatott átvételi és az elérhető eladási ár közötti különbözetet a rendszerirányító az ipari fogyasztókra terheli.

A hazai vállalkozások rezsinövekedésének fékezése érdekében egy új kormányrendelet 2025-től 2029-ig rögzíti az átvételi árakat, eltérve az eddigiekben alkalmazott inflációkövető ármegállapítási módszertől. A naperőművek üzemanyagköltség hiányában minimális kiadások mellett termelnek. A KÁT-támogatottak számára az átvételi árak eddig bekövetkezett emelkedése nagymértékű többletjövedelmet biztosított. Úttörő jelentőségű beruházásaik megtérülését az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése tehát nem veszélyezteti. Ha ragaszkodnak az árindexáláshoz, a hatályos előírások alapján is módjuk van áttérni az úgynevezett METÁR-rendszerbe - írták.

Közlésük szerint az EM további változtatásokat is tervez és indít hamarosan társadalmi egyeztetésre. A KÁT-termelők előtt ezzel megnyílhat a lehetőség arra, hogy a MAVIR szabályozási piacára belépve jussanak új többletbevételhez. A tervezett rendeletmódosítás többféle egyéb lehetőséget is teremt az érintettek számára: kiléphetnek a piacra, és ebben az esetben sem kell úgynevezett Robin Hood-adót fizetniük. Határidős kereskedelmi opciókkal, hosszú távú zöldáram kereskedési megállapodások (PPA-szerződések) megkötésével akár a KÁT-rendszerben elérhetőnél több bevételre is szert tehetnek.

Az európai piac egységes átállásához igazodva a HUPX magyar villamosenergia-tőzsdén 2025 márciusában hasonlóképpen módosul a kereskedési időegység. E változás lekövetése nélkül a KÁT-rendszer további működése ellehetetlenülne - írták.

Magyarországon 2025 elejéig 7550 megawatt beépített összteljesítményű ipari és háztartási naperőmű létesült. 2022 óta a hazai napelemes rendszerek együttes kapacitása minden évben legalább 1200 megawattal nőtt. A bevált ösztönzők megváltozott piaci feltételekhez igazításával az ipari fogyasztók többletterhei mérsékelhetők a magyar gazdaság versenyképességének erősítése érdekében - áll az Energiaügyi Minisztérium közleményében.