Magyarország gazdasága 2025-ben: kilábalás a lassulásból és gyengébb forint
A vállalatok számára ez lehetőséget jelent a középtávú tervezésre, de nem jelenti a korábbi stabilitás visszatérését. A magyar üzleti környezetet továbbra is a forint árfolyamának éves szintű magas volatilitása, a finanszírozási költségek változása és a külkereskedelmi helyzettől való erős függőség jellemzi. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a makrogazdasági adatok javulása ellenére az üzleti bizonytalanság továbbra is a vállalatok mindennapi működésének fontos tényezője marad.
– A forint változó EUR- és USD-árfolyama mellett a vállalatok már nem támaszkodhatnak egy „biztonságos” árfolyamszint feltételezésére Magyarországon. Egy éven belül a 10–20 forintos eltérések az EUR/HUF árfolyamban nem ritkák, és nagy exportvolumenek esetén ezek a mozgások közvetlenül befolyásolják a szerződések jövedelmezőségét és a profitmarzsokat. Ezért a devizakockázat már nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem tisztán operatív kockázattá válik. Egyre több vállalat ezért fedezeti eszközöket alkalmaz, például forward ügyleteket vagy aktív devizakezelést – mondta Jacek Jurczynski, az Akcenta CZ vezérigazgatója.
Az infláció, amely 2023-ban meghaladta a 25%-ot, 2024-ben drasztikusan csökkent, és 2025-ben 3,5–4,5% között mozgott, közel az MNB felső inflációs céljához. Eközben a munkaerőpiac viszonylag feszes maradt – a munkanélküliség mérsékelt volt, és a vállalatok egyre gyakrabban jelezték a képzett munkaerő hiányát és a bérnyomást, különösen az iparban és a technológiai szektorokban.
Az export továbbra is a növekedés motorja, de a szerkezete korlátozza a profitabilitást
A magyar gazdaság növekedése nagymértékben az exportra épül. A Trading Economics és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben a magyar áruexport továbbra is magas szinten maradt – például 2025 szeptemberében körülbelül 13,1 milliárd eurót tett ki, miközben a havi exportértékek gyakran meghaladták a 12–13 milliárd eurót az év során. Az import szintén jelentős volt – 2025 októberében körülbelül 12,13 milliárd eurót tett ki, míg az export ugyanebben a hónapban kb. 12,84 milliárd eurót ért el. A külkereskedelmi mérleg pozitív maradt, bár az export és az import közötti különbség viszonylag kicsi volt.
A legfontosabb kereskedelmi partnerek továbbra is Németország, Románia, Lengyelország, Olaszország és Szlovákia, amelyek együttesen a teljes export közel 46%-áért felelősek. 2024-ben az export értéke meghaladta a 154 milliárd eurót, ami mintegy 6%-os éves növekedést jelent, és több mint 45%-os növekedést 2020-hoz képest. 2025-ben a kereskedelem szerkezete továbbra is ezt a trendet követi.
Strukturális kihívás azonban, hogy az export jelentős része komponensek és félkész termékek gyártására épül külföldi konszernek számára, különösen az autóiparban és az elektronikai szektorban. Az exportvolumenek stabilnak tűnnek, de az értékteremtés és a profitmarzsok nagy része továbbra is az országhatáron kívül keletkezik. Ebben a struktúrában még a kisebb árfolyam-ingadozások is befolyásolhatják a szerződések jövedelmezőségét, különösen, hogy a marzsokat gyakran előre rögzítik, míg a költségeket forintban számolják.
Ugyanakkor egyre világosabbak a diverzifikációs törekvések. 2020–2024 között az export Lengyelországba több mint 45%-kal nőtt, és 2024-ben különösen élénk volt a kereskedelem a skandináv országokkal, különösen Norvégiával. Ez a trend 2025-ben is folytatódik.
