Magyarország továbbra is a kínai befektetők első számú célpontja szeretne lenni a régióban
Előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország elutasítja a blokkosodást támogató politikákat, hazánk a békére, az együttműködésre és az összekapcsolódásra törekszik, a nyugat és kelet között - tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfői közleményében.
A miniszter kiemelte: "büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a kínai üzleti befektetések első számú célpontja Közép-Európában. A keleti nyitás sikerét pedig az mutatja, hogy 2023-ban a külföldi tőkebefektetés (FDI) már több mint egyharmada (34 százaléka) érkezik hazánkba keleti országokból, miközben ez 2010-ben 10 százalék alatt volt". A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország most építi ki a teljes elektromos autógyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromostöltőket és teljes autókat is.
Nagy Márton véleménye szerint jelenlegi 100 milliárd eurós teljes FDI állomány 2030-ra akár megduplázódhat. Az erős FDI beáramlásnak három fontos előnye van.
Először is makroszinten jelentősen emelkednek a beruházások, a termelés és az ország külkereskedelme. 2030-ra az export GDP arányos mértéke elérheti a 100 százalékot miközben az ország exportkomplexitása továbbra is a világ élvonalába tartozhat, mindez segít abban, hogy az uniós fejlettség 90 százalékát elérhetjük az évtized végére.
Másodsorban mikroszinten, a magyar vállalatok fejlődése számára az FDI multiplikatív hatása jelentős, mind horizontális mind pedig vertikális hatás tekintetében. A horizontális integráció a k+f tevékenység összekapcsolódását, egyetemi együttműködéseket, tudományos és innovációs parkokat jelent, míg a vertikális integráció a beszállítói láncokon keresztül ad lehetőséget a magyar cégeknek arra, hogy új, modern technológiákat megismerve minél feljebb lépjenek - részletezte a miniszter a közlemény szerint. A kormány célja, hogy egyre több Tier1-es, azaz legmagasabb szintű magyar beszállító legyen a Magyarországon működő gyárak ellátási láncaiban.
Harmadsorban a nagyobb kereskedelmi aktivitás lökést adhat a logisztikai ágazatnak. A logisztikai szektor jelenleg a GDP 5 százalékát adja, amit 10 százalékra kell növelni az évtized végére. Fontos, hogy a Magyarországon előállított árukat, magyar fuvarozók szállítsák el.
A tárcavezető megállapította, hogy az FDI töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának ugyanakkor három előfeltétele van. Tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, elegendő és olcsó energiát, emellett megfelelő létszámú és képzettségű munkaerőt szükséges biztosítani.
A miniszter szerint az Egy övezet egy út kezdeményezés (BRI) jelenleg a világpolitika legátfogóbb projektje. Nagy Márton kiemelte, hogy bár vannak közös kiemelt beruházások, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, ennek ellenére a BRI-hoz tartozó infrastrukturális fejlesztések terén a magyar részvétel más országokkal összehasonlítva alacsony. Magyarországnak érdemes növelnie a BRI alá tartozó infrastrukturális projektek nagyságát annak érdekében, hogy az erős kínai FDI beáramlásnak köszönhető termelés és kereskedelem akadálymentesen megvalósuljon.
Az expó kapcsán Nagy Márton tárgyalást folytatott az ICBC, azaz a világ legnagyobb bankjának vezetőivel. A megbeszélésen ismételten hangsúlyozta, hogy Magyarország nem csak a nyugati és keleti tőke és csúcstechnológia gazdasági találkozási pontjává, hanem emellett regionális pénzügyi központtá is kíván válni. A kormány - tekintettel arra, hogy az ICBC már ma is jelentős üzleti tevékenységet folytat Magyarországon - elkötelezett abban, hogy az ICBC fióktelepet nyisson Magyarországon.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar-kínai kapcsolatok jelentősen fejlődtek az elmúlt időszakban, hiszen legutóbb október közepén járt magas szintű delegáció Kínában, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével több együttműködési megállapodás aláírására is sor került, köztük az ICBC-vel is.
