Magyarországon is kötelező lesz minőségi munkahelyeket biztosítani

A magyar szakszervezeti szövetségek – Magyar Szakszervezeti Szövetség, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Munkástanácsok Országos Szövetsége – közösen tettek javaslatot az Európai Bizottság kezdeményezéséhez, a minőségi munkahelyek kialakításának kötelezővé tételéhez minden ország számára.

A hazai követelések nagy része tartalmilag követi az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) elvárásaival, ám hazánkra különösen érvényes – s ezt a magyar érdekvédők külön hangsúlyozzák – a szociális párbeszéd erősítése mellett az állami beruházások és a vállalatoknak nyújtott támogatások szociális feltételekhez kötésének szükségessége.

Ahhoz azonban, hogy a balesetvédelmi, környezetvédelmi és a minőségi munkához szükséges feltételek megvalósuljanak, a tervek szerint a kormányoknak a nemzetközi elvárásnak megfelelő célzott intézkedési tervet kell majd készítenie.

A magyar szakszervezetek számára különösen fontos, hogy működjön a szociális párbeszéd, és rendelkezésre álljon a kollektív tárgyalások és a szociális partnerek kapacitásépítésének folyamatos és fokozott támogatása mind uniós, mind nemzeti szinten – olvasható a tervezetben.

A javaslattevők álláspontja szerint a programnak erős demokratikus intézményekre, a környezeti fenntarthatóságra, az inkluzív közösségekre, a társadalmi igazságosságra, a minőségi munkahelyekre és szolgáltatásokra, az általános érdekű szolgáltatásokra, a magas színvonalú közszolgáltatásokra és az erős szociális védelmi rendszerekre kell épülnie.

A dokumentum leszögezi: a minőségi munkahelyekről szóló ütemtervnek célzott intézkedéseket kell tartalmaznia a kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiacra való beilleszkedésének elősegítése érdekében. Elengedhetetlenül fontos biztosítani, hogy minden munkavállaló, függetlenül hátterétől, ne legyen kénytelen alacsony minőségű vagy bizonytalan foglalkoztatási formákra szorítkozni.

A minőségi munkahelyek csomagjának többek között a következő fontos jogalkotási kezdeményezéseket kell tartalmaznia:

a) Irányelv az igazságos átmenetről, a szakszervezeti részvétel és a kollektív tárgyalások elveinek alapján, biztosítva a munkaidő alatti ingyenes képzéshez való jogot.

b) A munkaerő-közvetítők szabályozása és egy uniós szintű jogi keretrendszer bevezetése az alvállalkozói tevékenységek korlátozása és a felelősségre vonhatóság biztosítása érdekében.

c) Európai irányelv a pszicho-szociális kockázatok, valamint a munkahelyi online zaklatás megelőzéséről.

d) A mesterséges intelligencia hatékony szabályozása, az „emberi ellenőrzés” elvének beépítése az uniós jogba a munkahelyi mesterséges intelligenciáról szóló irányelv révén.

e)           Irányelv a távmunkáról és a „lekapcsolódás” jogáról.

f)           A munkahelyi demokrácia megerősítése elsősorban a kollektív tárgyalások támogatásával, a munkahelyi információkhoz, és a konzultációhoz való jogok megerősítésével.

g) A közbeszerzési irányelv felülvizsgálata során garantálni kell, hogy a közpénzek csak olyan szervezetekhez kerüljenek, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók és a szakszervezetek jogait, kollektív tárgyalásokban vesznek részt, és amelyek munkavállalóira kollektív szerződések hatálya alá tartoznak.

h)          A bizonytalan munkaviszonyok felszámolása, valamint a határozatlan tartamú és teljes munkaidős foglalkoztatáshoz való jog garantálásával, a kötelező érvényű jogszabályok révén garantált minimális munkaidő biztosításával, valamint a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok megakadályozásával.

A hazai és a nemzetközi szakszervezetek egyöntetű elvárása szerint nem csorbulhatnak a már meglévő munkavállalói jogok sem.