Magyarországon is megnőhet a vállalati visszaélések száma a globális gazdasági lassulás miatt
Szigorúbban veszik a munkahelyen az etikai normák betartását az elmúlt két évben a magyar válaszadók harmada (34%) szerint. Tízből kilenc megkérdezett (87%) meg van győződve arról, hogy kollégái becsületesen, minden szabályt betartva végzik munkájukat. A pozitív változás elsősorban a vezetői követelmények (44%) és jogszabályi környezet szigorításának (21%) köszönhető, de az ügyfelek (15%), a közvélemény (15%) és a munkatársak (15%) emelkedő elvárásai is hozzájárultak a javuló trendhez.
Ahogy a világon mindenütt, úgy Magyarországon is komoly nyomás alatt vannak viszont a vezetők és a beosztottak is, hogy a lassuló gazdasági növekedés ellenére is elérjék a kijelölt pénzügyi célokat. Emiatt a hazai válaszadók több mint harmada (39%) úgy véli, hogy megnőhet cégénél a visszaélések kockázata, és hasonló arányban (36%) vannak azok, akik szerint egyes menedzserek a rövid távú haszonszerzés reményében áthágnák az etikai irányelveket.
A nemzetközi trendekhez (31%) hasonlóan, a hazai kutatásban résztvevők közül is sokan (25%) azt tapasztalják, hogy egyenlőtlenség van a visszaélések elbírálásában, és könnyebben elnézik a vezető beosztású kollégáknál az etikátlan viselkedést.
„Bármilyen válságról is legyen szó, egyértelmű, hogy exponenciálisan nő a korrupció kockázata. Ilyen helyzetben a terveket nehezebb teljesíteni, a nyomás emelkedik, az emberek pedig hajlamosabbá válnak a szabálysértésekre. Most kritikusan fontos, hogy minden cégvezető tudatosan lépjen fel az etikus működés mellett, mert egyetlen korrupciós eset elkövetése is beláthatatlan reputációs és anyagi károkat okozhat” – hangsúlyozta Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője.
Globálisan a kutatásban résztvevők ötöde (21%) állította, hogy cégénél komolyabb csalás vagy szabálysértés történt az elmúlt két évben, míg idehaza minden tizedik (9%) válaszadó tudott beszámolni ilyen esetről. Világszerte közel minden harmadik (29%), Magyarországon minden hatodik (16%) nyilatkozó jelentett az elmúlt két évben visszaélést közvetlenül a vezetőségnek vagy etikai forródróton keresztül. Azok, akik eltitkoltak egy-egy felfedezett szabálysértést, leggyakrabban munkatársi szolidaritásból (36%) tették vagy azért, mert nem tudták, kihez forduljanak az ügyben (29%).
