Majdnem Európa csúcsára tört a magyar lakáspiac

A tavalyi harmadik negyedévben a vizsgált 14 országból kilencben élénkült a lakáspiac, öt európai országban viszont visszaesés volt tapasztalható – állapította meg az Eurostat jelentése[1]. Magyarország az előbbi körbe tartozott, sőt az éves alapon mért 23%-os növekedést csak Luxemburg lakáspiaca tudta felülmúlni (46,3%). A dobogó harmadik fokára pedig Portugália került fel.

Ha 2024 első kilenc hónapját nézzük, akkor egyértelműen látszik, hogy nagyon erősen indult az év a magyar piacon, az első negyedévben Ciprus mögött a második helyen voltunk a tranzakciószám bővülését illetően, 26,8%-os növekedéssel, majd ez a második negyedévben még fokozódott, a 30%-os magyar piacbővülés egész Európában a legmagasabb volt. Onnan aztán egy kis lassulás jött, de még július és szeptember között is a kontinens élmezőnyében volt a növekedés.

A számok természetesen alátámasztják az Eurostatnak adatot szolgáltató KSH nemrég megjelent statisztikáit, melyek az első félév erőteljes piacbővülése után valamelyest lassulást mutattak a harmadik negyedévben. Az Eurostat adatai szerint negyedéves összevetésben 3,1%-kal csökkent a tranzakciószám a kiugró nyár eleji időszakhoz képest, ez a középmezőnybe tartozott Európában.

A harmadik negyedévben a szlovén lakáspiac produkálta a legrosszabb adatokat, ott 28,4%-kal esett vissza a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Írországban majdnem 15%-os volt a csökkenés, mellettük a finn, a francia és a dán piac mutatott lassulást éves alapon.

Ha 2023-at és 2024-et együtt vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy volt honnan felívelnie a magyar piacnak, hiszen 2023-ban, főleg az év első felében, egész Európában az egyik leggyengébb teljesítményt mutatta. Érdekesség, hogy akkor éppen a most legnagyobb növekedést mutató Luxemburg lakáspiaci forgalma csökkent még nagyobb mértékben. Vagyis egyrészt azt mondhatjuk, hogy Európa egészének lakáspiaca igen hullámzó teljesítményt nyújtott az elmúlt két évben, másrészt a fenti tendenciákból látszik a bázishatás ereje, hogy egy-egy komoly zuhanás után mennyivel erőteljesebben tud növekedni a forgalom.

Magyar szempontból még egy érdekes adatot közölt az Eurostat: jellemzően a negyedik negyedév volt a legnagyobb forgalmú a nemzeti lakáspiacokon 2015 és 2023 között, a leglátványosabb kivétel viszont pont Magyarország. Miközben más országokban hagyományosan az év eleje számít csendesebb időszaknak, nálunk éppen ezekben a hónapokban élénkült meg a piac. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az elmúlt években a magyar lakástranzakciók bővülését többször fűtötték látványosan különböző lakáspolitikai intézkedések, melyek jellemzően január elején léptek hatályba. Éppen ezért az év első hónapjaiban felbolydult kicsit a piac, ami a tranzakciószámok emelkedésében is látszott, míg ezzel ellentétben, a más országokban erősnek számító negyedik negyedévet nálunk a kivárás jellemezte.

„Arra számítunk, hogy 2025-ben is tovább emelkedik majd a lakáspiaci tranzakciók száma részben az év elején bevezetett kormányzati programoknak köszönhetően. Az éves tranzakciószám akár a 150 ezret is elérheti a tavalyi évre prognosztizált 130 ezer után” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A várakozások szerint idén a lakossági állampapírok jelentős kamatkifizetése, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti felhasználhatósága, illetve egyéb kedvező támogatási- és hitellehetőségek mind-mind olyan tényezők lehetnek, melyek tovább pörgethetik a lakáspiacot, ennek jelei már az év első heteiben is látszanak.