Már 106 nemzetiségi fenntartású nevelési-oktatási intézmény működik

Az alaptörvény egy passzusát idézve Soltész Miklós azt mondta, a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, joguk van önazonosságuk szabad vállalásához és megőrzéséhez.

Hozzátette, az országban élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvi oktatáshoz.

A harmincéves nemzetiségi törvény eredményeként elindulhattak a nemzetiségi önkormányzatok - jegyezte meg Soltész Miklós, hozzáfűzve: tizenhárom Magyarországon élő nemzetiség parlamenti szószólói képviselethez is juthatott.

Az államtitkár úgy fogalmazott, ha megnézzük, hogyan vettek át a magyarországi nemzetiségek iskolákat és óvodákat az elmúlt évtizedben, akkor kijelenthető, hogy felelősen cselekedtek és éltek a lehetőségekkel. Elmondta, a sátoraljaújhelyi szlovák iskola a mintegy 90 millió forintos határon átnyúló programmal együtt, csaknem félmilliárd forintból újulhatott meg.

Soltész Miklós kiemelte, a nemzetiségek olyan kultúrát, nyelvet és gondolkodást közvetítenek, amely nem gyengíti, sokkal inkább erősíti az adott ország életét; Magyarország így támaszkodik az országban élő szlovákokra és így fogadja el a többi nemzetiséget is.

Az egymás mellett élő nemzetek kell, hogy számítsanak egymásra és összefogjanak, hiszen a problémáikat kívülről senki nem fogja megoldani - hangoztatta az államtitkár.

Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, a magyar politikának köszönhetően békében élnek egymással a magyarok és a nemzetiségiek. Kijelentette, a nemzetiségi törvénynek megvan az eredménye, hiszen az elmúlt harminc évben a térségben hihetetlen fejlődésen ment keresztül a nemzetiségi kultúrák ápolása, valamint az iskolák is.

Az eseményen részt vett Paulik Antal, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója és Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke.