Már az új lakás sem olyan, mint régen

2000 és 2023 között az átadott lakóépületek éves száma tág határok között változott, a csúcsot 2004-ben érte el, amikor 21.237-et, míg kilenc év múlva – a mélyponton – mindössze 3.649-et regisztráltak. Az ezredfordulótól a 2009-es válságig évről-évre mintegy 16-17 ezer új lakóépületet jegyzett a statisztika, ám azóta ezek mennyisége a 10 ezret sem éri el, mindössze egyetlen kiugró év volt: 2020 (13.844).

Már az új lakás sem olyan, mint régen

A lakóépület-szaporulat ilyen látványos visszaesése nem egy az egyben járt a lakások számának hasonló hanyatlásával, mivel az évek során az újak között nőtt a többlakásos házak aránya. Míg például 2000-ben egy új lakóépületben átlagosan csak 1,5 lakás volt, addig 2022-ben már 2,6. Az emeletek számbavétele is a lakásépítés egyre fokozódó koncentrációjára utal: 2000-ben az új lakóépületek 98 százaléka még földszintes vagy legfeljebb egy emeletes volt, ám a tavalyi évre ezek súlya 94,7 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan több mint duplájára nőtt a 2-4 emeletes lakótömbök aránya (2% → 4,7%), ám ennél is erőteljesebb, közel tízszeres a bővülés (0,06% → 0,58%) a legalább 5 emeletes projekteknél.

A KSH adattára az építés időtartamát is nyilván tartja, innen tudjuk, hogy évszázadunkban eddig a lakóépületek átlagos kivitelezési ideje 775 nap volt. A részletekből az is kitűnik, hogy leglassabban a családi házak épülnek, azok elkészültéhez átlagosan 781 nap kellett, míg a többszintes, többlakásos épületek kivitelezéséhez 699 nap is elég volt. Ám e tekintetben az épület jellegénél több múlik a mindenkori piaci helyzeten, s ezzel összhangban igencsak eltérőek az egyes évek mutatói. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a kereslet lényegesen felgyorsítja a kivitelezést is. Például az átlagos építési idő éppen az ingatlanpiaci válság előtt, 2008-ban érte el lokális minimumát 695 nappal, míg a lakáspiaci mélyponton, 2012-14 átlagában az 1000 napot is meghaladta. A konjunkturális ingadozás legkevésbé a családi házaknál látszik, azoknál a legjobb és a legrosszabb évek között csak mintegy 70 százalék volt a kivitelezési időben mért különbség. Ezzel szemben például a lakóparkoknál több mint négyszeres: a 2003-as 415 nap és a 2015-ös 1786 nap adja a két szélsőértéket.

A kivitelezési idők megnyúlása legtöbbször a piac lassulásának a jele, ahogy az elemző magyarázza, a beruházók ilyenkor gyakran lassítják, vagy akár szüneteltetik is a megkezdett projektjeiket. Ennek hatását a határidőkre átmenetileg még akár a piac újbóli gyors beindulása is fokozhatja, amikor a kapacitások korábbi leépítése miatt nem képesek a kívánt ütemben felpörgetni a termelést. A közelmúltban 2022 látszott egy kisebb fordulat évének, amikor a kivitelezési idő a többszintes, többlakásos projekteknél (egyik évről a másikra) 724 napról 956 napra ugrott, míg a lakópark-építés átlagos ideje 745 napról 906 napra lassult. Ugyanakkor a családi házaknál látványos volt a gyorsulás (702 nap → 600 nap), s ezzel a vizsgált 24 év legjobb átfutási idejét érték el.

A kivitelezési idők – normális piaci működés során tapasztalt – összességében viszonylag csekély változásában döntő szerepe lehetett annak, hogy e negyedszázad sem törte meg a téglaépítés hegemóniáját. 2000-ben a lakóépületek 85 százaléka épült téglából és bár ez az arány az évek során egyszer 91 százalékra is felugrott, a legkisebb, 2023-ban regisztrál értéke is megközelítette a 82 százalékot. E mellett az egyéb technológiák változó, de nem túl jelentős szerepet kaptak. A beton falazóelemek ezen időszak alatt egyértelműen visszaszorultak (4,3% → 2,1%), míg a vályog lényegében el is tűnt (1,7% → 0%).  A statisztikában csak 2004-óta szereplő, hőszigetelt zsaluzatba öntött falak sem futottak be nagy karriert (2,0% → 0,7%). Az ugyanattól az évtől jegyzett előregyártott teherhordó vázszerkezet ehhez képest komoly sikert ért el (0,7% → 4,7%). Ugyancsak előre tört valamelyest a már 2000-ben is alkalmazott helyszínen készült vázszerkezet (0,4% → 2,5%).

Talán az lakóházak energiagazdálkodásával kapcsolatos közgondolkodás változott a legdinamikusabban ezekben az évtizedekben. Erre utal például a vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya. Ez a 2000-ben még csak 77 százalékos mutató már 2003-ban meghaladta a 90 százalékot, majd a 2009-es csúcsáról (93%) előbb lassan csökkent a 2020-as 80 százalékig, azt követően pedig szinte zuhant a tavalyi 57 százalékra.

A statisztika együtt kezeli a gázzal és a villannyal fűtött lakásokat. Ezek aránya az időszak elejétől sokáig együtt mozgott a gázhálózatba bekapcsoltak arányával, bár általában egy-két százalékponttal elmaradt azoktól. A fordulat 2016 körül következett be, onnantól kezdve egyértelműen több otthont fűtöttek „gázzal vagy villannyal”, mint amennyibe bekötötték a vezetékes gázt. 2023-ra ebbe a fűtési kategóriába tartozik már az új lakások 96 százaléka, miközben a vezetékes gázt már csak alig több mint felükbe kötötték be.

A villanyfűtés mellett ugyancsak teret nyert a „központi egyedi kazános és termálfűtéses” fűtési mód. 2000-ben még 21 százalék volt az ilyen megoldások aránya, ami, ha bukdácsolva is, de egyre nőtt, s 2023-ban 40 százalékkal érte el eddigi legnagyobb értékét. Az etázsfűtés és a központi távfűtés lényegében megőrizte korábbi pozícióját.

Az előbbi még mindig domináns az összes épített lakáson belül (2000: 58%, 2023: 55%), míg az utóbbi változatlanul periférikus (2000: 1,5%, 2023: 2,4%). Az egyedi helyiségfűtés részesedése viszont 23 év alatt 20-ról 3%-ra esett. 

Számon tart a statisztika olyan építészeti megoldásokat is, amelyek felemelkedése és hanyatlása egyaránt belefért e majdnem kereken negyed századba. Ilyennek látszik a „dupla komfort” (azok az összkomfortos lakások, melyekhez kettő vagy több fürdőhelyiség is tartozik), ami elég vonzó megoldásnak tűnt ahhoz, hogy az évezred elején így építsék az új lakások mintegy negyedét. Ez az arány a tízes évek közepére még nőni is tudott, 2017-ben érte el a csúcsot 34 százalékkal. Ám innen gyors esés következett: 2021-ben már csak feleakkora igénnyel kalkulálhattak az építők. Fordulat azóta sem látszik, 2023-ban sem érte el a 20 százalékot a plusz fürdővel, WC-vel épült lakások aránya.


Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás:

Az Egyesült Államokban emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata

Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten - derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán közzétett adataiból.
2026. 11. 18. 17:00
Megosztás:

Négy százalékra gyorsult az infláció az euróövezetben és az EU-ban októberben

Októberben az előzetes becsléssel összhangban 4 százalékra gyorsult az infláció éves üteme az euróövezetben és az Európai Unióban a szeptemberi 3,8 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán végleges adatként szerdán.
2026. 11. 18. 16:30
Megosztás:

Új ügyvezető a Baumit Magyarország élén: Aszódy Tamás vezeti a vállalatot

Több mint harmincéves szakmai és vezetői tapasztalattal érkezik a Baumit Kft. élére Aszódy Tamás, aki 2026 novemberétől tölti be az építőanyag-gyártó vállalat ügyvezető igazgatói pozícióját. A szakember korábban több mint két évtizeden át vezette a Knauf Insulation magyarországi működését. Az új ügyvezető jelentős növekedési lehetőséget lát az épületek energetikai korszerűsítésében és a hőszigetelő rendszerek piacán.
2026. 11. 18. 16:00
Megosztás:

Közös síbérletrendszert vezetnének be több balkáni országban

Közös síbérletrendszer kialakítását kezdeményezték Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró és Szlovénia vezető síközpontjai, így a téli sportok kedvelői a jövőben egyetlen bérlettel több ország sípályáit is használhatnák - számolt be róla a Dnevni avaz című szarajevói napilap az internetes oldalán szerdán.
2026. 11. 18. 15:00
Megosztás:

Akár 6 százalék alatti kamat: olcsóbbá teszi piaci jelzáloghiteleit az MBH Bank

Csökkentette piaci lakáshiteleinek kamatait az MBH Bank 2026. november 16-tól, és egyéb pénzügyi termékek együttes igénybevételével további kamatkedvezményeket tett elérhetővé az otthonteremtőknek. A feltételek teljesítésével akár 6 százalék alatti éves kamattal is igényelhető piaci lakáshitel. Az MBH Bank célja, hogy a Wekerle Plusz Lakáshitel mellett azoknak is kedvezőbb finanszírozást kínáljon, akik nem jogosultak támogatott hitelre, vagy további forrásra van szükségük otthonteremtési terveikhez.
2026. 11. 18. 14:30
Megosztás:

A mesterséges intelligenciát a magyar cégek már több mint fele alkalmazza

A mesterséges intelligenciát (MI) a magyar cégek 53 százaléka alkalmazza a K&H innovációs index legfrissebb felmérése szerint, amelyről a pénzintézet közleményben tájékoztatta az MTI-t.
2026. 11. 18. 14:00
Megosztás:

Új növény jelenhet meg az aszályos Alföldön: már a feldolgozóipar is keresi a magyar csicseriborsót

November 16-án először tartották meg a mediterrán étrend ENSZ által meghirdetett nemzetközi napját. Ennek az étkezési kultúrának az egyik jellegzetes alapanyaga a csicseriborsó, amelyből Magyarország tavaly mintegy 1700 tonnát importált, 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A szárazabb körülményeket jól viselő növény termesztésével már az Alföldön is kísérleteznek, és a hazai feldolgozóiparban is lenne kereslet a megfelelő minőségű magyar termésre.
2026. 11. 18. 13:30
Megosztás:

Kína és Dél-Korea lezárta a szabadkereskedelmi tárgyalások második szakaszát

Kína és Dél-Korea lényegében lezárta a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások második szakaszát - közölte Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Sencsenben, ahol az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója alkalmával I Dzsemjong dél-koreai elnökkel tárgyalt.
2026. 11. 18. 12:30
Megosztás:

Nem kapott zöld utat a Best FM-hálózat bújtatott értékesítése

Nem járult hozzá a Médiatanács a november 16-i ülésén, hogy több vidéki rádió kilépjen a Best FM-hálózatából, és – új névvel, módosított műsorral – a budapesti Rock FM hálózatához csatlakozzon. A testület szerint a kérelmek mögött közigazgatási köntösbe bújtatott hálózatértékesítés állt, ami ellentétes a médiatörvénnyel, és kiüresítette volna a pályázati rendszert.
2026. 11. 18. 12:00
Megosztás:

Egyértelműen közelebb került az újabb hazai kamatcsökkentés lehetősége

A Magyar Nemzeti Bank novemberben változatlanul 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot, ugyanakkor a döntés már nem volt egyhangú, mivel a Monetáris Tanács a kamatcsökkentés lehetőségét is megvitatta. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján egyre több jel utal arra, hogy az MNB a következő időszakban közelebb kerülhet az újabb kamatvágáshoz, noha a jegybank továbbra is óvatos megközelítést alkalmaz. Varga Mihály beszélt az inflációs kilátásokról, a Fed és az EKB várható lépéseiről, valamint azokról a kockázatokról, amelyek meghatározzák a monetáris politika mozgásterét. Emellett arra is választ kaptunk, hogyan látja a jegybank az árrésstop kivezetésének hatásait, és milyen feltételek teljesülése esetén nyílhat lehetőség a következő kamatcsökkentésre.
2026. 11. 18. 11:30
Megosztás:

Máris megjelent a Wekerle Plusz konkurense, belevágtak a lakáshitelkamatokba a nagybankok

Az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz hitel indulására időzítve több bank is jelentősen csökkentette a piaci feltételű lakáshitelek kamatait – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. Az első lakásukat vásárló 45 év alattiaknak még egy olyan kedvezményt is kínálnak, amivel a kamat már megközelítheti az új kedvezményes kölcsön 5 százalékát használt lakásra.
2026. 11. 18. 11:00
Megosztás: