Már nyártól kétszázmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a hazai élelmiszeripari vállalkozók

Az államtitkár ismertette: a jelenleg kifutó Vidékfejlesztési Program keretében összesen 415 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda, ebből már több mint 184 milliárd forintot fizettek ki a támogatott kérelmekre. Az új kifizetési rendszer, a KAP Stratégiai Terv II. pillérének keretében a 2027-ig terjedő időszakban a rendelkezésre álló gazdaságfejlesztési források 17 százalékát, 480 milliárd forintot szánnak az élelmiszerfeldolgozás fejlesztésére.

„Nem titkolt szakpolitikai célunk, hogy e támogatások segítségével az élelmiszerberuházások értéke 2030-ra 1,8 milliárd euróra emelkedjen, ami 117 százalékkal haladja meg a 2020-as mértéket. Az export tekintetében pedig ugyanerre a határidőre évi 15 milliárd eurós volument tűztünk célul – hangsúlyozta Feldman Zsolt, hozzátéve: – A támogatásokkal elsősorban a magasabb hozzáadott értékű, hazai élelmiszeripari termékeket előállító vállalkozásokat kívánjuk erősíteni.”

A most megjelent, jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló pályázati felhívások külön-külön célozzák a kisebb, illetve a nagyobb élelmiszeripari vállalkozásokat: a „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztési támogatása” címet viselő pályázat vissza nem térítendő támogatási összege 200 milliótól 1,5 milliárd forintig terjedhet. A „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” pályázatban" ez az összeg legfeljebb 200 millió forint lehet.

Az államtitkár kiemelte, hogy a korábbi tapasztalatok ismeretében számos ponton átalakították a kondíciókat. Az értékelési szempontok között a pénzügyi megalapozottság és az értékesítési biztonság mellett felértékelődik az exporttevékenység. A támogatás alap intenzitása 50 százalék, ugyanakkor a kiegészítő támogatás intenzitásokkal, köztük például a beruházáshoz kapcsolódó kamat- és kezességvállalási költségek elszámolhatóvá tételével az intenzitás akár a 65 százalékos szintet is elérheti (megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák alkalmazása esetén pedig 70% is lehet ez az arány). További könnyebbséget jelent az új pályázatok esetében, hogy sikerült eltörölni a bázislétszám megtartásának kötelezettségét is.

Szemben a Vidékfejlesztési Programmal, a most megjelent pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemek fejlesztésére is (ide tartozik például a takarmányfeldolgozás, mézkiszerelés, gyapjúfeldolgozás, kenderfeldolgozás, illetve trágyafeldolgozás), de olyan biogáz erőmű is létesíthető az új keretek között, amelynek termelési kapacitása meghaladja az adott fogyasztási hely energiaszükségletét.

Feldman Zsolt elmondta, hogy a támogatási kérelmek első benyújtására a kisebb üzemek esetében várhatóan már a nyár első felében június-júliusban sor kerülhet (itt a rendelkezésre álló forrás 50 milliárd forint lesz), a nagyobb üzemek komplex fejlesztésének támogatására a tervek szerint a nyár második felében kerülhet sor (itt a forrás mértéke 150 milliárd forint lesz). A kisebb projektek megvalósítására rendelkezésre álló idő 24 hónap, a komplex fejlesztési pályázatok esetében 36 hónapos a megvalósítási határidő, mely utóbbi keretében négy időközi kifizetési kérelem nyújtható be.

Az államtitkár kiemelte, hogy mindkét szóban forgó pályázat esetén több időt biztosítanak a pályázók számára pályázataik átgondolt, megfelelő szakmai színvonalú összeállítására: a szokásos 30 nap helyett a kisebb szereplők 60 napos, a nagyobb szereplők 90 napos határidővel nyújthatják be kérelmeiket.

A Foodinform címmel lezajlott online konferencia valamennyi előadása hamarosan visszanézhető lesz az Agroinform.huportálon.