Maradnak a külföldi befektetőket terhelő bejelentési kötelezettségek a veszélyhelyzet után is
Milyen bejelentési kötelezettségről van szó?
A külföldi befektetések ellenőrzése gazdaságvédelmi szempontból méltányolható cél. A 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a ”Rendelet”) alapján a tagállamokban számos rendszer működik a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására és bejelentésére. A vonatkozó szabályokat számos tagállamban új, sokszor párhuzamosan futó megoldások és bejelentési rendszerek egészítették ki a COVID-19 pandémia gazdaságra gyakorolt hatásai folytán.
Ez alól Magyarország sem volt kivétel, amikor 2020. május végén, ideiglenes jelleggel bevezette a már működő, belügyminiszterhez tartozó bejelentési rendszer (az ún. ”BM rezsim”) mellé az innovációs és technológiai miniszterhez tartozó újabb bejelentési rendszert (az ún. ”ITM rezsim”).
Milyen személyekre vonatkozik a kötelezettség? Mely gazdasági szereplők érintettek?
Az BM rezsim eredeti személyi hatálya az EU-n, az EGT-n, illetve Svájcon kívüli állampolgárokra és jogi személyekre, illetve egyéb szervezetekre, mint befektetőkre, terjedt ki. Az ITM rezsim személyi hatálya szélesebb, mert az EU, az EGT és a svájci befektetőkre is kiterjed, amennyiben többségi befolyást szereznek egy stratégiai társaságban.
A 2020. novemberében a BM rezsim személyi hatályát is kiterjesztették az EU, az EGT és a svájci befektetőkre azzal, hogy az ITM rezsimmel ellentétben, a bejelentési kötelezettséghez nem szükséges a többségi befolyás megszerzése ezen befektetőknek. Kérdéses, hogy a kiterjesztett hatály - minden külföldit megcélozva - összhangban van-e a Rendelettel és az Európai Unió általános jogelveivel.
A BM és az ITM is nagyrészt a Rendeleten alapuló stratégiai ágazatokra terjed ki. Az utóbbi ugyan nem terjed ki a pénzügyi szektorra, de hatálya sokkal szélesebb, mint a BM rezsimé, mivel alapvetően a gazdaság bármely tevékenysége a hatálya alá sorolható. A fentieket figyelembe véve bizonyos beruházásokat (pl. energia- és kommunikációs ágazat) mindkét rendszer alatt be kell jelenteni. Más gazdasági tevékenységek esetén, azonban vagy a BM rezsim (pl. pénzügyi szektor) vagy a ITM rezsim (pl. közlekedés) az irányadó.
Következésképpen az adott befektetés megfelelő kategorizálása komoly piaci ismereteket és mindkét rendszer alapos megértését igényli.
A bejelentési kötelezettség teljesítése és elmulasztásának következményei
A BM rezsim szerint akkor szükséges a bejelentés, ha a tulajdon megszerzése - beleértve a társaság vagy fióktelep létrehozását, illetve részvények megszerzését is - meghaladja a 25%-ot - a részvénytársaságok esetében a 10%-ot - vagy a külföldi befektető közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást szerez a rendszer hatálya alá tartozó társaságban.
Az ITM rezsim jóval szélesebb esetkört fed le, mivel ide tartozik többek közt a tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközök megszerzése, a tőkeemelés, az átalakulás, az egyesülés és szétválás, bizonyos kötvények tulajdonjogának megszerzése, valamint a részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapítása is. Ezen túlmenően bejelentési kötelezettség keletkezik, ha a részvények 10%-át nem EU/EGT befektetők szerzik meg, illetve bizonyos befektetési küszöbök elérése esetén is. Az ITM rezsim nem vonatkozik kapcsolt vállalkozások közötti jogügyletekre.
A miniszter szerepe
A BM rezsimben a belügyminiszter, míg az ITM rezsim alatt az innovációs és technológiai miniszter illetékes. A két rendszer nagyjából hasonló eljárási szabályokkal működik, ugyanakkor pár részletszabály, beleértve az eljárási határidőket is, eltérő.
Az BM rezsim alatt a miniszter megvizsgálja, hogy van-e olyan körülmény, amely sérti Magyarország biztonsági érdekeit. Az ITM rezsim alatt a miniszter az államérdekre, a közrendre és a közbiztonságra összpontosít, amelyek a biztonsági érdekeknél tágabb kategóriát jelentenek. Mindezek a kategóriák a szubjektív döntésekhez vezethetnek. Függetlenül attól, hogy melyik rezsim alkalmazandó, a miniszter tudomásulvétele hiányában az adott tranzakciót nem lehet lezárni, a befektető nem élvezheti a befektetését. Amennyiben pedig a bejelentési kötelezettséget szegi meg a befektető, akkor mindkét rezsim alatt rendkívül komoly bírságokra számíthat.
Mind a két rendszer már rendelkezik egy kialakult gyakorlattal, ugyanakkor elengedhetetlen felkészült jogi tanácsadót igénybe venni, mivel könnyen el lehet veszni a bonyolult részletszabályokban. Ráadásul a fenti jogkövetkezmények miatt nem mindegy, hogy egyáltalán bejelentéssel él-e a befektető, illetve azt mikor, és hogyan teszi.
A változások és azok hatásai
A 2021. évi XCIX. törvény a BM rezsim EU-s, EGT-s, illetve svájci befektetőkre való hatályát a veszélyhelyzet megszűnését követő 12 hónapig fenntartja. Az ITM rezsim a korábbi szabályok szerint csak a 2021. december 31-ig lezárt tranzakcióra vonatkozott volna, azonban a törvény a rendszer hatályát határozatlan ideig fenntartja.
Mi lehet a hatása a változásoknak?
A befektetések bejelentésével kapcsolatos, rendkívül összetett szabályok alapján eddig is komoly előkészítést és mérlegelést igényeltek a külföldi befektetőkkel érintett céges tranzakciók. A BM rezsim hatályának fenntartása az EU-s, EGT-s, illetve svájci befektetők vonatkozásában, továbbá az eredetileg átmeneti időre bevezetett ITM rezsim határozatlan idejű alkalmazása, újból lassíthatja a befektetések folyamatát, ezáltal a Magyarországra irányuló tőkeáramlást.
„A bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő összetett kérdések miatt továbbra is elengedhetetlen a tranzakciók megfelelő időzítése, strukturálása.” – foglalta össze dr. Szabó Gergely LL.M. ügyvéd.
