Meddig él a magyar ember? Egyre kevésbé érezzük magunkat felkészülve a hosszabb életre

Az időskorra gondolva a betegség, a rossz anyagi helyzet és a magány miatti kiszolgáltatottság a legfőbb félelme a magyaroknak. Mivel pedig a statisztikák szerint az utóbbi 34 évben hét évvel emelkedett Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam (2023-ban 76,5 év volt), ezért egyre fontosabb az életünkben a „longevity”. Miként készüljünk fel anyagilag, mentálisan és fizikálisan arra, hogy a plusz életéveket is minél jobb körülmények között tölthessük el? Ezzel foglalkozik az NN Longevity kutatássorozata*.

Ami a „longevity” vágyakat és várakozásokat illeti, a még nem nyugdíjas korosztály tagjai 97 éves korukig szeretnének élni, viszont arra a kérdésre, hogy szerintük ténylegesen meddig fognak, 79 év volt a válasz, ami ugyancsak magasabb a korosztály számára várható élettartamnál. Figyelemreméltó az is, hogy a magyarok vágyai és várakozásai eltérnek a kutatásban részt vevő többi országétól: a többi nációnál jóval alacsonyabb, 93 év a vágyott életkor, de némileg magasabbra, 80 évre tippelték azt az életkort, amit megérnek majd.

Nem érezzük magunkat felkészülve a hosszabb életre

A magyar válaszadók mindössze 30 százaléka érzi magát felkészültnek a hosszú életre, szemben a 2021-es 41 százalékkal. Még meghökkentőbb, hogy mindössze 35 százalék várja optimistán a hosszabb életet, ami komoly visszaesés a 2021-ben mért 59 százalékhoz képest. A hosszabb életre való felkészültséggel kapcsolatos növekvő aggodalmak a kutatásban részt vevő többi ország válaszadóira egyáltalán nem jellemzőek.

Mindezek a félelmek elsősorban a hosszú távú anyagi biztonsággal függenek össze. Arra a hipotetikus kérdésre, hogy szerintük lesz-e elegendő pénzügyi forrásuk 100 éves korukban, 2021-ben a magyar válaszadók fele, idén viszont már csak 36 százaléka válaszolt igennel. Legkevésbé a 35-49 éves korosztály bízik a hosszú távú anyagi biztonságban (29%), míg a 65 éven felüliek a legoptimistábbak (47%) az idei felmérés szerint. Mindez jelzi, hogy nagy szükség van a pénzügyi stabilitást a hosszabb élettartam alatt is biztosító újfajta életstratégiákra.

Jobb az anyagi helyzet, mint 2021-ben, de tavaly megfordult a javuló trend

A magyar válaszadók borúsabban látják a pénzügyi helyzetüket: mindössze 37 százalékuk lenne képes legalább három hónapig kitartani megtakarításaiból, ami messze elmarad az összes, kutatásban részt vevő ország 48 százalékos átlagától. Az adatok szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a férfiak (46%; nők 30%) és az idősebb korosztályok ellenállóbbak pénzügyileg (50-79 évesek 42%, 35-49 évesek 30%).

A megkérdezettek egyharmadának egyáltalán nincs megtakarítása, továbbá mindössze 11 százalék rendelkezik több mint 12 hónapra elegendő tartalékkal – ez az arány a többi nyolc ország összesített átlagában 19 százalék. Habár ezek az adatok tavalyhoz képest egyre növekvő pénzügyi bizonytalanságról árulkodnak, 2021-hez viszonyítva még mindig többen vannak azok, akiknek van legalább fél évre elegendő pénzügyi megtakarítása (2021-ben 17 százalék, idén 21 százalék), és a semmilyen megtakarítással nem rendelkezők aránya is csökkent 2021-hez képest (36 százalékról 32 százalékra).

Bár megtakarítások tekintetében még mindig jobb a helyzet, mint 2021-ben, tavalyhoz képest egyértelműen romlást jelzett a kutatás. Ez megjelenik a jövőre vonatkozó, anyagi biztonsággal kapcsolatos aggodalmakban is. Minden harmadik válaszadó aggódik ugyanis, hogy megtakarításai nem fognak kitartani sokáig, és csak 17 százalékuk bízik pénzügyi céljai elérésében. A vészhelyzetekre való felkészültség szintén alacsony: mindössze 16 százalék biztos abban, hogy képes megbirkózni egy nagyobb váratlan kiadással. 

Az életbiztosítás nagyban hozzájárul a lelki nyugalomhoz

A magyar válaszadók pénzügyi tudásukkal kapcsolatosan jóval magabiztosabbak, mint a kutatásban részt vevő országokban mért nemzetközi átlag. A magyar válaszadók 72 százaléka mondta, hogy könnyen megérti a pénzügyi híreket és az egyes pénzügyi termékeket, míg ez az arány nemzetközi szinten 68 százalék volt. 

„Biztató, hogy mi magyarok jóval nyitottabbak vagyunk a pénzügyek intézését segítő technológiai újdonságok használatára (78%), mint a többi ország válaszadói (66%)” – hangsúlyozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 20-i biztosítási világnap apropóján hozzáfűzte: „az viszont minden részt vevő országra igaz, hogy a túlnyomó többség (60%) úgy tekint az életbiztosításra, mint amely hozzájárul a lelki nyugalomhoz, a pénzügyi bizonytalanságokkal kapcsolatos stressz csökkentéséhez”.