Még a mosdóba is velünk jönnek a videójátékok

2,5 millió aktív videójátékos

A 18-65 éves magyar lakosság körében 3,4 millió fő játszik legalább alkalmanként videójátékkal, 2,5 millió fő pedig heti rendszerességgel. Nem és életkor mentén jelentős különbség van abban, hogy kik érdeklődnek inkább az egyszerűbb játékok és kik az e-sport játékok iránt. A nők és a 35 év felettiek fele szokott játszani legalább alkalmanként, náluk az egyszerűbb videójátékok dominálnak, míg a fiatalabbak és a férfiak ennél lényegesen nagyobb arányban játszanak, és náluk inkább a többjátékos, versengő e-sport a domináns. Tízből hat videójátékos 1-2 órát játszik egy átlagos hétköznapon, míg hétvégén a játékosok fele 3 óránál is többet játszik.

A többség (82%) otthon, szabadidejében játszik, 37 százalék az ágyban (is) közvetlenül elalvás előtt vagy felkelés után, míg van, aki várakozás (29%) vagy utazás (28%) közben tölti ezzel az időt, és az sem ritka, hogy a WC-n ülve (21%). Bár a közvélemény egy magányos tevékenységként tekint a videójátékozásra, a játékosok 15 százaléka barátoknál, barátokkal játszik, ami az e-sport játékok kedvelőire még inkább jellemző.

Az okostelefon legyőzhetetlen

A játékosok háromnegyede (74%) továbbra is okostelefonon játszik, laptopon vagy PC-n a felük (56%), míg konzolon a negyedük (25%), de ez nagyon erősen függ a játszott játéktól. Az e-sport játékokkal játszók körében – ahogyan az előző cikkünkben bemutattuk – sokkal meghatározóbb a PC és a konzol is, mint a tágabb videójátékos közösségben. 

A videójátékosok közül továbbra is tízből négyen-négyen játszanak stratégiai és kártyajátékokkal, összesítésben ezek állnak az élen. A különböző korcsoportoknak megvannak a preferált játéktípusaik: a 35 évnél idősebbek körében a szó- és kártyajátékok a népszerűek, míg a fiatalabbaknál a stratégiai, a szimulációs, a versenyzős és a lövöldözős játékok. Érdekesség, hogy az e-sport bázis sem zárkózik el az egyszerűbb játékoktól: harmaduk játszik kártyajátékkal, ötödük-ötödük pedig szójátékkal, oktató-, árkád-, és táblajátékkal is az e-sport játékok mellett. 

A gyerekek fele játszik

A videójátékok fontos szerepet töltenek be a gyerekek életében is, felük szokott játszani, a fiúk és a 11 év felettiek nagyobb arányban, mint a lányok és a kisebb gyermekek. A gyerekek 79 százalékának van saját digitális eszköze, amin tud játszani, 55 százalékának saját okostelefonja. 

A gyerekek leginkább kalandjátékokkal, oktató-, és stratégiai játékokkal játszhatnak. Tanítási napon átlagosan 1,5 órát, szabadnapon (hétvége, szünetek) 3-3,5 órát játszik az, aki szokott.

A szülők többsége igyekszik kordában tartani gyermeke videójátékozását: a szülők fele szabályozza, hogy egy alkalommal mennyit játszhat a gyermeke, tízből négyen-négyen pedig azt is szabályozzák, hogy mikor és mivel játszhat, és hogy költhet-e a játékon belüli tartalmakra. Bár a korlátozást a többség fontosnak tartja, a szülőknek mindössze a negyede hallott a PEGI besorolásról, ami a számítógépes játékok korhatár-besorolási rendszere. „A PEGI besorolás a játékok csomagolásán, információs lapján látható. Ha esetleg valaki még nem hallott róla, akkor javaslom, hogy olvasson utána, mert jó támpontot ad a szülőknek abban, hogy melyik életkorhoz melyik játék illik” – emeli ki Vass Dorottya, a kutatás vezetője.

Röviden a kutatás hátteréről: 2023-tól kezdve a Reacty Digital Kft. végzi a videójáték és e-sport kutatássorozatot, amit még 2016-ban az eNET kezdett el. 2024-ben egy közös nagymintás reprezentatív kutatássá alakítottuk a korábban két külön mintán vizsgált témát (videójáték és e-sport). A minta reprezentatív a hazai 18 és 65 év közötti népességre nem, kor, régió és iskolai végzettség alapján. A kutatás júniusban készült, a mintaméret 1216 fő. Közreműködő partnerek: HUNESZ, Esport1 és Esportmilla.