Még mindig a kiberbűnözés a legnagyobb globális üzleti fenyegetettség, a magyar cégek azonban egészen mástól tartanak
A kiberbiztonsági incidensek kockázatát a technológia fejlődés, a mesterséges intelligencia gyors fejlődése, a távmunka és a digitális kereskedelem elterjedése tovább növeli, ezzel együtt az AI (mesterséges intelligencia) lehetőséget is kínál a kiberbiztonsági intézkedések javítására, kettős élű kardként szolgálva a digitális környezetben.
Az üzletmenet-folytonosság szorosan összefügg a többi kockázattal
A ranglista második helyén – 2024-hez hasonlóan – az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos félelmek állnak. Az üzletmenet-folytonosság megszakadását olyan, az üzleti működést befolyásoló események is előidézhetik, mint a természeti katasztrófák, kiberincidensek, fizetésképtelenség, olyan politikai események, mint például a polgári nyugtalanság és zavargások vagy a beszállítói láncok akadozásából származó nehézségek. Utóbbiakra számos példa akadt az elmúlt években, és a Circular Republic, Allianz és egyéb vállalatok közös elemzése szerint hozzávetőlegesen 1,4 évenként történik ilyen, globális következményekkel járó esemény, a cégvezetők pedig a jelek szerint nem felejtették el a keserű tapasztalatokat: továbbra is reális veszélyként számolnak ezekkel. Az üzletmenet-folytonosságát biztosítandó a megkérdezett vállalkozások igyekeztek diverzifikálni beszállítói láncaikat az elmúlt években, szélesíteni azok földrajzi kiterjedését, hogy egy-egy helyi vagy regionális fennakadás ne okozzon generális problémát. Emellett a technikai fejlődés, az automatizáció és digitalizáció hatékony kihasználása (például adatelemzés, prediktív analitika, gyors reakcióképesség) is erősítheti a vállalatok ellenállóképességét.
„A kockázatkezelés szempontjából 2024 egy rendkívüli év volt, az Allianz Kockázati Barométerünk eredményei pedig jól tükrözik azt a bizonytalanságot, amellyel a vállalatok jelenleg szembesülnek világszerte” – hívja fel a figyelmet Vanessa Maxwell, az Allianz Commercial kockázatvállalási vezetője. „Ami az idei globális kockázati térképet igazán egyedivé teszi, az a top rizikófaktorok összekapcsolódása. Az éghajlatváltozás, az új technológiák, a szabályozás és a geopolitikai kockázatok egyre inkább összefonódnak, ami az okok és hatások összetett hálózatát eredményezi. A vállalkozásoknak holisztikus megközelítést kell alkalmazniuk a kockázatkezelésben, és következetesen kell törekedniük ellenállóképességük növelésére, hogy kezelni tudják ezeket a gyorsan változó kockázatokat.”
Az előző rangsorban a hetedik helyen végzett klímaváltozás az idén először jelenik meg az öt legmagasabbra rangsorolt kockázat között, miközben a természeti katasztrófák okozta fenyegetés változatlanul a harmadik helyen áll a friss felmérés szerint. 2024 a szörnyű természeti katasztrófák éve volt extrém hurrikánokkal és viharokkal Észak-Amerikában, pusztító áradásokkal Európában és Ázsiában, valamint aszállyal Afrikában és Dél-Amerikában. Az Allianz kutatása szerint ismét erősödőben van a klímaváltozástól való félelem az üzleti életben azok után, hogy azt a koronavírus-járvány egy ideig hátrébb sorolta, mivel a pandémia következtében átmeneti, ám sokkal égetőbb problémákkal kellett szembenéznie a cégeknek.
Globálisan a negyedik helyen maradt a jogszabályváltozások kockázata: a készítők szerint egyre több vállalatvezető említette ezt valós veszélyként, Európában elsősorban a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályok szigorításával összefüggésben.
Komoly rizikófaktorok a „futottak még” kategóriában
A tíz legfenyegetőbb kockázat közé sorolható még globálisan az üzleti környezet változása: ide tartozik például az egyes iparágakban fokozódó verseny, vagy akár a vállalatfelvásárlások (M&A) lassulása. Kilencedik helyre került a felmérésben a politikai kockázat és az esetleges erőszakos társadalmi megmozdulások veszélye.
Figyelemre méltó azonban, hogy olyan országokban erősödtek az ilyen folyamatokhoz fűződő aggodalmak az előző évhez képest, mint Franciaország, Olaszország vagy az Egyesült Királyság. Új elemként tűntek fel a tízes listán az olyan új technológiák, amilyen például a mesterséges intelligencia (AI). Ugyanakkor a cégvezetők fele bizakodó és számít arra, hogy az AI több előnnyel jár, mint amennyi veszélyt hordoz magában a vállalatok számára.
Már nincs a TOP10 kockázat között a képzett munkaerő hiánya, sem az energiaválság miatti veszély, jóllehet utóbbi 2023-ban még a negyedik helyen zárt (most a tizenharmadik lett). Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy bár erősödtek a kritikus infrastruktúrával és a vállalatok fizetésképtelenségével kapcsolatos félelmek, annyira azonban nem, hogy bármelyik is bejusson a tíz legjelentősebb faktor közé.
„Miközben globálisan a nagyvállalatok, a közepes és a kisebb vállalkozások egyaránt a kiberincidenseket tekintik az első számú üzleti kockázatnak, a rangsor többi részét illetően országonként jelentős különbségeket látunk. Magyarországon például ez a kockázat jóval lejjebb szerepel a listán, és egyéb eltérések is látszanak a sorrendben” – hívja fel a figyelmet Vámos Levente, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési és hálózatirányítás divíziójának vezetője. Hozzátette: „A felmérés alapján az is látszik, hogy a kisebb cégek jobban aggódnak a helyi és azonnali kockázatok miatt, mint például a szabályozási megfelelés, a makrogazdasági fejlemények és a készséghiány. Ugyanakkor a nagyobb vállalatokat foglalkoztató kockázatok közül néhány már a kisebb cégeket is egyre inkább érinti, például az éghajlatváltozás és a politikai kockázatok.”
Magyarországon egészen mástól félnek a cégvezetők
A magyar kockázati sorrend teljesen máshogy fest, mint a globális, és a tavalyi eredményekhez képest is jelentős eltéréseket mutat. A hazai szakemberek a jogszabályi változásokat említették elsődleges veszélyként (a válaszadók 31 százaléka), ami nem magyar jellegzetesség, hiszen Kelet-Közép-Európa szinte minden országban a TOP3 kockázat között szerepelnek a jogszabályi változások. Második helyen a tavalyi évhez hasonlóan a makrogazdasági helyzet alakulása, és holtversenyben az üzleti környezet változásának kockázata áll, utóbbi a 2024-es hetedik helyről lépett előre 29 százalékos említési rátával.
Miközben például Horvátországban vagy Romániában továbbra is a természeti katasztrófák veszélye vezeti a rangsort, nálunk nagyot esett viszont a természeti csapásoktól való félelem: a tavalyi első hely után most a negyedik a kockázatok rangsorában.
Jóllehet a globálisan első helyre rangsorolt kiberbiztonság Magyarországon jelenleg csupán az ötödik, Vámos Levente szerint érdemes a helyezés mögé nézni. Ez a faktor ugyanis egy éve még csak a kilencedik helyen állt, és csupán a válaszadók 12 százaléka tartotta említésre méltónak. Ehhez képest az ötödik hely és a 20 százalékos említési ráta azt jelzi, hogy lényegesen nagyobb az ezzel a területtel kapcsolatos aggodalom a hazai üzleti döntéshozók körében, mint korábban volt. Ráadásul ezek a fenyegetések szorosan összefonódnak más kockázatokkal, és a vállalatok mellett a magánembereket is érintik. „Biztosítóként jelenleg is azon dolgozunk, hogy a kiberkockázatokra megfelelő fedezeteket alakítsunk ki, és az ilyen jellegű események következményeire is legyenek megoldásaink, lakossági és vállalati ügyfeleinknek egyaránt. Utóbbira jó példa, hogy blokklánc technológián futó utasbiztosításaink a globális fennakadásokat okozó Crowdstrike idején automatikus és gyors kifizetést biztosítottak a hibából adódó járatkésésekre és -törlésekre számos reptéren ragadt utas számára” – tette hozzá a szakember.
Miközben a klímaváltozás hatásaitól való félelem egyelőre nem lépte át itthon az ingerküszöböt, új elemként tűnt fel a magyar TOP10-ben a globális rangsor néhány nehézsúlyú versenyzője: a beszállítói láncok esetleges megszakadása, az új technológiákból adódó esetleges hátrányok és a politikai tényezők okozta kockázatok. Teljesen eltűnt ugyanakkor a TOP10-es listáról a tavaly még 5. helyen álló szakképzett munkaerő hiánya és az energiaválság felett érzett aggodalom is.
