Megdöbbentő, ahogyan a magyar vállakozó gondolkodik
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), Magyarország legnagyobb üzleti képzőhelye 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával.
A friss eredmények szerint a magyar vállalkozási aktivitás stabilnak mondható, nemzetközi összehasonlításban a vizsgált országok között a második harmadba és európai összehasonlításban is a középmezőnybe helyezi hazánkat. A felnőtt lakosság 24,3%-a már vállalkozó, vagy új vállalkozást tervez indítani a következő három évben.
A korábbi évekhez hasonlóan a férfiak vállalkozási aktivitása mind a korai szakaszban levő, mind a bejáratott vállalkozások körében jelentősen meghaladja a nőkét, ráadásul a női vállalkozások – számos okból kifolyólag – kisebb eséllyel maradnak fenn tartósan. A női vállalkozók helyzetét a hazai GEM kutatócsoport külön jelentésben mutatta be részletesebben.
Érezhetők negatív várakozások, de vállalkozni továbbra is vonzó
A turbulens gazdasági környezet és a recessziós várakozások hatása a stabil vállalkozási aktivitás mellett is érzékelhető az adatok alapján. Többek között ezt mutatja, hogy lényegesen, 3,5%-ra nőtt az elmúlt évben vállalkozásukkal felhagyók aránya, a kilépés mögötti ok pedig elsősorban (40,6%) üzleti. Kisebb arányban más munka, vagy üzleti lehetőség, vagy személyes ok áll a háttérben. Szintén a negatív várakozások megjelenését mutatja, hogy alacsony szinten stagnál a rövidtávon jó üzleti lehetőséget látók aránya (28,2%), ami így Európában a legalacsonyabb, és világszinten is a második legalacsonyabb értéket mutatja.
A vállalkozói lét megítélése ugyanakkor továbbra is pozitív. Az aktív korú magyar lakosság döntő többsége szerint a vállalkozókra nagy médiafigyelem irányul, a sikeres vállalkozók magas státusszal rendelkeznek és vállalkozni kívánatos karrierlehetőség. Szintén stabilnak és pozitívnak mondható a vállalkozói légkör megítélése: a magyarok közel fele szerint itthon könnyű vállalkozást indítani, az előző évhez hasonlóan minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és nemzetközi szinten is kifejezetten alacsony (42,3%) azok aránya, akiket a kudarctól való félelem akadályoz a vállalkozásindításban.
A működő vállalkozások többsége – a korai szakaszban lévő vállalkozók kétharmada (68,4%), míg a bejáratott vállalkozások négyötöde (78,6%) – úgy számol, hogy öt év múlva is a mostani számban foglalkoztat majd alkalmazottakat és továbbra is meglévő, a lakóhelyén élők számára is ismert terméket vagy szolgáltatást értékesít, illetve ehhez már ismert technológiát, illetve eljárást alkalmaz. Az előző évekhez képest pozitív, bár kellő óvatossággal kezelendő fejlemény, hogy mind a forgalmazott termékek, illetve szolgáltatások, mind az azok előállításához alkalmazott technológiák és eljárások tekintetében a vállalkozók több, mint tizede legalább országos újdonságról nyilatkozott.
Durván megugrott a megélhetési motiváció
Lényeges változás látszik a vállalkozási motivációkat vizsgálva. A 2023-as felmérés alapján egyértelműen és döntően a megélhetés biztosítása a legfontosabb vállalkozásindítási motiváció, ami a korai szakaszban levő vállalkozások 89,8, míg a bejáratott vállalkozások 84,5%-ánál jelent meg. Ez a két vállalkozási fázis esetében rendre 23,1, illetve 12,8 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Az anyagi biztonság fenntartásával kapcsolatos aggodalmakat mutatja az is, hogy a hatalmas vagyon, illetve magas jövedelem elérése mint motiváció szintén jelentősen növekedett: a korai szakaszban lévő vállalkozók esetén az elmúlt két évben tapasztalt 32,5-37,0% közötti sávból 80,1%-ra, míg a bejáratott vállalkozók esetén a 18,3-19,2%-os intervallumból 75%-ra nőtt.
A magyarországi GEM kutatócsoport a hazai vállalkozók vállalkozási motivációnak mélyebb megértése érdekében a kérdőívet nemzetközi szakirodalmi források alapján további lehetséges vállalkozási motivációkkal bővítette. Ezek figyelembevételével a hazai vállalkozók számára az elsődleges cél a kényelmes megélhetés biztosítása, a függetlenség, valamint az önmegvalósítás. Míg a függetlenség mindkét vállalkozási fázis esetén azonos fontossággal bír, a kényelmes megélhetés, illetve az önmegvalósítás mint motiváció inkább a kezdő vállalkozókat jellemzi. A vállalkozóknak csak felére jellemző motívum az innovatív új ötletek megvalósítása, valamint a környezeti-, illetve társadalmi problémák megoldása – bár a kezdő vállalkozókat az innováció némileg magasabb arányban motiválja.
Az infrastruktúra megvan, a háttér kevésbé
A 2023-as szakértői étrékelések alapján a vállalkozási ökoszisztéma állapotát mérő komplex mutató értéke Magyarországra vonatkozóan 4,5-re csökkent az előző évi 4,7-es értékről. Globális viszonylatban ez közepesnek tekinthető, két tized ponttal maradva el a 4,7-es GEM átlagtól. A felmérésben részt vevő visegrádi országok között ugyanakkor Magyarország ökoszisztéma értékelése a legkedvezőbb, meghaladva a 4,0-es szlovák és a 4,2-es lengyel értéket.
Hazai viszonylatban a fizikai infrastruktúra, a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, a könnyű belépés: szabad, nyitott, növekedő piacok és a kormányzati politika: adók és bürokrácia ökoszisztéma elemek értékelése éri el, vagy haladja meg a kielégítőnek tekinthető 5-ös értéket. A hazai ökoszisztéma teljesítménye a szakértői értékelés alapján jóval a kelet-közép-európai és a GEM átlag alatti a közoktatásban elérhető vállalkozásoktatás (2,2), a szociális és kulturális normák (4,2) és a felsőoktatásban és szakképzésben elérhető vállalkozásoktatás (4,3) tekintetében. A szakértők az egy évvel korábbinál valamivel kedvezőtlenebbül ítélték meg a vállalkozások finanszírozásának elégségességét – amely azonban még így is a globális és régiós átlag feletti – és a vállalkozásfinanszírozáshoz való hozzáférés könnyűségét, valamint a kormányzati vállalkozási programokat és a kormányzati politika: támogatás és relevancia ökoszisztéma elemeket.
A 2023-as szakértői adatfelvétel kiemelt témája volt a fenntarthatóságra vonatkozó vélemények feltérképezése. Az eredmények szerint a vállalkozások fenntarthatósággal kapcsolatos fontosságérzete meghaladja annak törvényalkotásban érzékelt jelentőségét.
