Megfelelő mennyiségű és minőségű gabona termett
Hubai Imre az eddigi adatok alapján úgy látja, hogy a nemzet kenyere biztosított. Hozzátette: a kormány azzal is igyekezett kedvezőbb körülményeket teremteni a gazdálkodáshoz, hogy biztosította a megfelelő mennyiségű öntözővizet. A termelők így hatékonyan védekezhettek a klímaváltozás káros következményei ellen, stabilizálhatták a hozamaikat, az ökológiai vízpótlás a táj hűtésével enyhítette a felmelegedést.
A mostani szárazságban kiemelt jelentőségű, hogy a folyókban és tározókban felhalmozott vízkészlet a továbbiakban is fedezi a mezőgazdaság öntözési igényeit, a kormány pedig 4,7 milliárd forintot különített el a legsürgősebb intézkedésekre - mondta.
Az államtitkár szerint nem csak az éghajlatváltozás miatt fontos, hogy a vízkészletről és a vízpótlásról az állam gondoskodik. Az ukrajnai háború és az elhibázott uniós szankciók miatti energiadrágulás a vízszolgáltatás árát is jelentős mértékben befolyásolja, ezért is volt szükség arra, hogy a kormány 10 milliárd forint értékben átvállalja a szolgáltatási díjakat a gazdáktól. Brüsszelben ez komoly vitákat váltott ki, Magyarország az egyetlen tagállam, amely a mezőgazdaság térítésmentes vízfelhasználását támogatja, felháborító módon ellenzéki pártok és politikusok is ellenzik ezt az intézkedést - fogalmazott.
Hubai Imre hangsúlyozta, hogy a gazdák kezében az öntözés az egyetlen eszköz a klímaváltozás ellen. A termelőket arra kérte, hogy szervezzék meg az öntözési közösségeiket, ha még nem tették meg, mert a kormány mindenkihez eljuttatja a tevékenységükhöz szükséges felszíni vizet. Az államtitkár számításai alapján az öntözés hozzáadott értéke akár a 100 ezer forintot is elérheti hektáronként, az pedig mindenkinek érdeke, hogy ez a vízmennyiség a tájba jutva klímaszolgáltatásként hasznosuljon. A kormány továbbra is kész bárhol beavatkozni, ahol szükséges, hogy biztosítsa a belföldi termelés működési feltételeit és piacait, valamint a jó minőségű, GMO-mentes, helyben termett alapanyagokat az ország élelmiszerellátásához - tette hozzá.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint az őszi kalászosokat termelő gazdák nehéz időszakon vannak túl, hiszen a szeptemberi árvizet tartós szárazság követte, így októberben sok helyen már szinte porba vetettek, és sem a tél, sem a tavasz nem hozott elég csapadékot, az alsó talajrétegek nem tudtak átnedvesedni. Petőházi Tamás emiatt visszafogott termést várt, az árpa 5,6 tonna körüli országos hektáronkénti átlagával a körülményekhez képest szerinte elégedettek lehetnek a termelők, a nemzetközi kereslet is megjelent a magyar piacon.
Az őszi búza aratása még az elejénél tart, így nehezebb a becslés, kedvezőtlen időjárás esetén az átlag 4,8 tonna lehet hektáronként. A vetésterület jelenleg 976 ezer hektár, ezen 4,5 millió tonna jó minőségű búza aratható idén. A belföldi szükséglet 2 millió tonna, a többi az EU-n belül találhat vevőre, a telephelyi ár egy hét alatt 65 ezer forintról 70-72 ezer forintra nőtt tonnánként - ismertette.
A 144 ezer hektáron vetett őszi káposztarepce hektáronként 2,2 tonnás átlagot érhet el, de még csak 20 százalékos az aratási készültség. A termesztési szezon nem alakult jól, ettől függetlenül Petőházi Tamás szerint 200 ezer hektárra kéne növelni a vetésterületet, erről az agrártárcával és más szervezetekkel elkezdődtek az együttműködések.
A kapásnövényeknek a mostani időjárás nem tesz jót, és ha így marad, a kukorica- és a napraforgó- termelők jelentős terméskieséssel számolhatnak - mondta Petőházi Tamás. Megjegyezte, hogy a mezőgazdasági piacokat rendszerint nem a helyi ingadozások mozgatják, hanem a világszintű konfliktusok hatásai. Hosszabb távra ezért nehéz becsülni, de ha az olaj drágul, a gabona ára is magas lehet, ráadásul sem az EU-n belül, sem Ukrajnában nem várható kiemelkedő termés.
