Megfordult a sorrend az ingatlanpiacon: már nem Budapest legdrágább része húzza az árakat
Az egyik legszembetűnőbb változás az értékesítési idő hosszabbodása. A budai panellakások eladása augusztusban átlagosan 90, a pestieké 74 napot vett igénybe. A használt téglalakásoknál Pesten már 100, Budán 92, a belvárosban 88 nap volt az átlagos értékesítési idő. Vidéken a téglalakások keleten és nyugaton egyaránt több mint 100 napot töltöttek a piacon. A hosszabb értékesítés több helyen nagyobb alkuval párosult. A vidéki téglalakásoknál 6–7 százalék, a fővárosi téglapiacon jellemzően 4 százalék körüli árengedménnyel zárultak az adásvételek.
Az árakban továbbra is nagyok a területi különbségek. A fővárosi használt téglalakások átlagos négyzetméterára Budán 1,6 millió, a belvárosban 1,4 millió, Pesten 1,1 millió forint volt. Pesten még 10 százalékos éves drágulást mért a Duna House, Budán 4 százalékost, a belvárosban viszont 3 százalékkal csökkent az átlagos négyzetméterár. Vidéken jóval erősebb maradt az éves áremelkedés. A nyugat-magyarországi téglalakások négyzetméterára 23, a kelet-magyarországiaké 15 százalékkal nőtt egy év alatt. A kelet-magyarországi városok panelpiacán 25 százalékos drágulás történt egy év alatt. A korábban olcsóbb piacok elkezdtek felzárkózni, miközben a főváros legdrágább szegmenseiben már megtorpant a korábbi lendület.
A megvásárolt ingatlanok összetétele is eltérően alakult Budapesten és vidéken. Budán a kisebb, magas négyzetméterárú lakások kerültek előtérbe. Az augusztusi adásvételek 68 százalékánál már 1,6 millió forint felett volt a négyzetméterár, minden negyedik tranzakció pedig 2 millió forint feletti fajlagos áron zárult. Vidéken közben nőtt a nagyobb ingatlanok súlya, a 80–100 négyzetméteres kategória az adásvételek 21 százalékát adta. Pest megyében a 100–120 négyzetméteres ingatlanok aránya 14 százalékra nőtt.
Az Otthon Start hatása még mindig érezhető, a vevői összetételben továbbra is erős az első lakásukat megszerzők jelenléte. Budapesten augusztusban az első lakásukat vásárlók és a befektetők egyaránt az adásvételek 32 százalékát adták. Vidéken az első lakás vásárlása volt a leggyakoribb cél, 36 százalékos aránnyal, míg a nagyobb ingatlanba költözők és a befektetők egyaránt 22 százalékot képviseltek. A fővárosi vevők átlagosan 92 millió forintot fizettek egy 71 négyzetméteres ingatlanért, vidéken 55 millió forintért átlagosan 88 négyzetméteres otthont vásároltak.
A kereslet augusztusban enyhén emelkedett. A Duna House keresletindexe a júliusi 64 pontról 68 pontra nőtt, vagyis a nyári mélypont után több vevő jelent meg a piacon.
Ettől azonban egyelőre még nem nőtt a tranzakciók száma. A Duna House becslése szerint augusztusban 8 077 lakóingatlan cserélt gazdát, 13 százalékkal kevesebb, mint júliusban. A tavaly augusztushoz képest mért jelentős visszaesésből ugyanakkor nem érdemes messzemenő következtetést levonni, mert 2025 augusztusában az Otthon Start Program indulása előtti rendkívüli aktivitás hozott kiugró forgalmi csúcsot.
Az őszi piac kezdetén tehát a kereslet már elmozdult a nyári mélypontról, de az ingatlanok értékesítése sok szegmensben még mindig lassabb a korábbinál. A hosszabb értékesítési idő és a vidéken akár 6–7 százalékos alku miatt lett fontos szempont, hogy az ingatlan milyen áron kerül piacra.
