Megnyílt és ingyenesen használható Magyarország első hidrogén-töltőállomása

Elmondta: a magyar gazdaság jövője a zöldenergia, a kormány ezért a hidrogéntechnológia népszerűsítését és elterjedését is ösztönözni kívánja. A hasznosításra rövidtávon leginkább alkalmas terep a közlekedés, amely a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felelő.

Koncz Zsófia hangsúlyozta: a zöld energia biztosíja az energiaszuverenitást, a versenyképességet és a rezsicsökkentés fenntartását.

A HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kísérleti projektjében a fővárosi agglomeráció mellett Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Kaposváron, Miskolcon és Zalaegerszegen is időszakosan forgalomba állítanak hidrogén üzemanyagcellás buszokat - emelte ki.

A Zöld Busz Programról szólva kiemelte: már 139 elektromos buszt és hozzá tartozó töltőinfrastruktúrát helyeztek forgalomba Magyarországon, ezzel az elektromos autóbuszállomány csaknem megnégyszereződött, a szén-dioxid kibocsátás pedig 858 tonnával csökkent.

A kormányzati programokat ismertetve elmondta, tavaly megduplázódott a zöld rendszámos járművek száma 2022. elejéhez képest és februárban újabb támogatási programot indított a kormány a vállalkozások elektromos autó beszerzésére.

A Napenergia Plusz Program első napján több mint 17 ezer regisztráció érkezett és az applikációk száma már meghaladta a 20 ezret - mondta.

Tavaly rekord ütemben, 1632 megawattal 5600 megawatt fölé emelkedett az összes napenergia kapacitás, amely a kormány tervei szerint az évtized végére elérheti a 12 gigawattot - mondta.

Az államtitkár szerint a Paks 1 üzemidejének meghosszabbítása az energiabiztonság és energiaszuverenitás biztosítását jelenti.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség kétnapos, Hydrogen Open 2024 nemzetközi konferenciájának második napján stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol, a MÁV, a Volánbusz és a Waberer's a hidrogén üzemanyagcellás közlekedés hazai elterjedésének előmozdítása érdekében. A megállapodást a konferenciának otthont adó budapesti Mol Campusban írták alá.

A Mol csoport stratégiai célkitűzése, hogy felgyorsítsa a zöld energia átmenetet a kelet-közép-európai régióban és alternatív energiaforrásokkal tegye fenntarthatóvá mind az ipari szereplők, mind a mobilitási szektor működését - közölte a társaság.

A Mol elsődleges célja, hogy a hidrogén előállításában, szállításában és tárolásában vezető szerepet töltsön be - mondta az MTI-nek Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.

A hidrogén előállítása lényegesen drágább, mint egyéb alternatív üzemanyagoké, a technológiai elterjedéséhez a megfelelő infrastruktúra, méretnagyság és pénzügyi támogatás is szükséges - húzta alá.

Közölte: a stratégiai együttműködésben részt vevő négy vállalat egyezteti fejlesztési terveiket, közösen dolgoznak ki koncepciókat a hidrogén üzemanyagcellás közlekedés elterjesztésére, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére.

A hidrogénmobilitás fejlesztéséhez szükséges EU-s és hazai kormányzati forrásokra is összehangolt projektjavaslatokkal pályáznak.

A Mol fejlesztéseiről szólva elmondta, hogy a százhalombattai Dunai Finomítóban megvalósuló zöld hidrogén beruházás lehetővé teszi, hogy 2024-től megújuló villamos energiából állítson elő 1600 tonna karbonsemleges hidrogént a vállalat.

A hidrogénhajtású járművek kompromisszummentes alternatívái lehetnek a hagyományos dízelmeghajtással működő nehézgépjárműveknek - mondta Barna Zsolt, a Waberer's International Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Mol MTI-nek küldött közleménye szerint.

Várakozásaik szerint két év múlva a legkorszerűbb üzemanyagcellás Waberer's járművek is közlekednek majd a magyar utakon.

Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója a közleményben ismertette, hogy a MÁV-Volán-csoport célja 2050-ig a klímasemlegesség elérése, ennek részeként zöldstratégiai célokat dolgoztak ki, 2022. elején pedig három hétig hidrogén meghajtású buszt teszteltek.