Megőrült a tenisz: egyre dúl a háború a játékosok és a játékvezetők között!

Bármennyire hihetetlen, de ez hatással van közvetve a fogadóirodák és online casino magyar ügyfeleire is.

A vonalbírók és általában a játékvezetők a szokásos bűnbakok minden sportágban. Ők a hibásak, ha a játékosok nem elégedettek egy döntéssel vagy egy olyan felszólítással, amely ellentétes az érdekeikkel. Ők azok, akiket leordítanak, ha a szurkolók nincsenek megelégedve azzal, ami a pályán történik és úgy érzik, hogy kedvenc csapatuk vagy játékosuk ellen döntenek. És minden bizonnyal őket vádolják a sportfogadók, amikor úgy tűnik, minden rosszul sül el, és elveszítik azt, amit biztosnak hittek, annak ellenére, hogy Magyarország egyik legjobb fogadóoldalát választották vagy valamelyiket a legjobb online kaszinók közül. 

De a tenisz székbírója, csakúgy, mint az összes többi játékvezető, csak a dolgukat végzik, és igyekeznek azt a lehető leghatékonyabban és a lehető legpontosabban dolgozni, hogy eleget tegyenek feladatuknak és kötelezettségeiknek. A technológia és a digitális rendszerek segítségével pedig állítólag pontosabban, megbízhatóbban és hitelesebben tudják ezt megtenni. Mert a technológia célja, hogy javítsa a pontosságot és megbízhatóságot a és ezzel segítse a felelősségteljesebb döntések meghozatalát. És ha a játékvezetők elszámoltathatóbbak, akkor pontosabban tudnak hozzájárulni a tisztességes játékhoz. Ez pedig fontos a Magyar online kaszinók és sportfogadási irodák szempontjából is.

Bár azt várnánk, hogy ez a teniszmérkőzések lebonyolításának javát szolgálja, a valóság az, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb a „düh” a székbírók ellen. Korábban a játékvezetőkkel szembeni előítéletek elsősorban bizonyos sportolókkal szembeni esetleges – akár pozitív, akár negatív – elfogultságból származtak. Ez a szurkolók hangulatán és a játékosok morálján is megmutatkozott. Ez az online fogadóirodáknál és legjobb online kaszinóknál is megfigyelhető, amelyek arra törekednek, hogy a legjobb fogadási oldalak legyenek és beépítik a játékvezetők szerepét az esélyek latolgatásába.

Nos, ez nem egyszerű előítélet, hanem inkább „háború”! Miért van az, hogy minden negatív érzés a játékvezetőkre irányul ha probléma van a játékban? És miért van az, hogy úgy tűnik, a játékvezető megtámadása még jobban személyes ügy, mint valaha?

Túl sokszor láthattuk, hogy a nagy teniszezők, akik különleges vehemenciájukról ismertek, „ki a hibás” játékba keverednek a játékvezetőkkel, mind a mérkőzéseken, mind a meccs utáni sajtótájékoztatókon. De aminek mostanában szemtanúi lehetünk, az durva vádaskodás, trágár beszéd és összetűzés, amelynek minden korábbinál több személyes eleme van.

Nick Kyrgios a 2022-es Miami Openen, amikor Janik Sinner ellen játszott a meccs kritikus pontjában, a játékvezető „r****rd”-nek nevezte, és „kínosnak és felháborítónak” minősítette a játékvezető döntéseit. Daniil Medvegyev a 2022-es Australian Openen szintén kiabált a játékvezetőnek: "Are you st***d?" amikor úgy vélte, hogy az nem vett figyelembe minden körülményt egyik döntése kapcsán. Alexander Zverev pedig, aki egyébként ismert a botrányairól, egy kicsit később „i***ot”-nak nevezte a bírót a Mexican Openen, amikor nem volt elégedett annak reakciójával.

Ez csak néhány példa a közelmúltból, de az igazság az, hogy még bőven lenne mit felidézni. Lassan minden mérkőzésen van valamilyen említésre méltó hasonló jellegű incidens. Túl sok esetünk van, amikor a játékosok túlságosan személyeskednek, amikor a bírókat hibáztatják, amikor azt hiszik, hogy nem professzionálisan játékvezetők.

És amikor azt gondolnád, hogy a technológia bármilyen vitát vagy feszültséget megold a játékvezetők és a játékosok között, a helyzet az, hogy ezek a viták keményebbek és durvábbak lettek. A játékvezetők már nem csak a szokásos bűnbakok minden rossz reakció vagy kedvezőtlen döntés miatt. Ők azok, akikre minden felelősség hárul, hogy enyhítsék a feszültséget vagy az izgalmat a meccs alatt, és minden nyomást és stresszt oldjanak meg. Olyanokká váltak, mint egy boxzsák a játékosok számára, függetlenül attól, hogy igazuk van vagy nincs. Ez pedig nagyon frusztráló. Másik nagy veszélye a jelenségnek, hogy eltereli a figyelmet a játékról. 

Szerencsére most már a legtöbb játékvezető felismeri, hogy ez bármennyire személyes dolognak tűnik, de valójában nem ő ellenük irányul. A legtöbben megértik, hogy a játékosoknak nincs más érve ellenük, mint az a puszta tény, hogy véletlenül olyan mérkőzést vezettek, ami alatt az adott játékos valamiért kellemetlenül érzi magát. Ezt pedig mindenkinek magában kell elrendeznie, türelemmel, toleranciával, empátiával.