Megtérülés az első: így újítanak fel ma a magyar háztartások

2026-ra a lakásfelújítás egyértelműen egy befeketetési döntéssé vált. A döntéseket nem az esztétikai szempontok, hanem a gyors megtérülés, az energiahatékonyság és az üzemeltetési költségek hosszú távú csökkentése határozza meg. A háztartási nagygépek beszerzése is egyre inkább tudatos, stratégiai döntés, amely logikájában a vállalati beruházások szemléletét követi.

A kutatás szerint a felújítások többsége nem teljes átalakítást jelent: a háztartások lépésről lépésre, célzott fejlesztésekben gondolkodnak. A cél egyértelmű: alacsonyabb rezsi, nagyobb kényelem, hosszú távú megtakarítás.

A magyar vásárló nem spórol - befektet

A nagygépek vásárlása ma már nem impulzus vagy presztízskérdés: az energiatakarékosság a legfontosabb döntési szempont (41%), ezt követi a technológiai fejlettség és a könnyen használható, praktikus funkciók. A design minden korosztályban a rangsor végére szorult, ami jól mutatja a racionális szemlélet erősödését.

A nagygépek egyértelműen nagyobb beruházásnak számítanak, a válaszadók 59%-a 100 000–250 000 forint mértékben invesztálna a számára legmegfelelőbb készülékbe, de a megkérdezettek ötöde 250 000 forint feletti összeget is rászánna.

Generációs különbségek és megtérülés 

A 60 év felettiek fele elsődlegesen a fogyasztást figyeli, míg a 16-29 éveseknél ez az arány mindössze 24 százalék. A fiatalabbak számára a technológiai élmény és a funkcionalitás fontosabb, és ők a legnyitottabbak a környezettudatos cserékre is. 

Óvatosság az online vásárlásnál 

A nagygépek iránti érdeklődés növekszik, ugyanakkor az online vásárlásnál sokan mérlegelik a kockázatokat: a szállítás közbeni sérülést, a méretproblémákat vagy azt, hogy a termék élőben máshogy néz ki. Ennek ellenére a válaszadók 27 százaléka semmilyen aggályt nem lát az online rendelésben, ami azt jelzi, hogy a bizalom növekszik - különösen akkor, ha megbízható információ és biztonságos kiszállítás társul hozzá.

Megtérülés nélkül nincs csere 

A pénzügyi racionalitás továbbra is felülírja az érzelmi döntéseket: a válaszadók 32 százaléka csak akkor cserélne le egy működő gépet, ha az ára 2-3 éven belül megtérülne. Több mint felük pusztán az alacsonyabb fogyasztás ígéretéért nem váltana.

„A kutatásunk is egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar háztartások ma már befektetésként tekintenek a felújításra és a nagygépek cseréjére. Éppen ezért tartjuk kulcsfontosságúnak, hogy szakértő kollégáink segítsenek a valóban megfelelő, energiatakarékos készülék kiválasztásában, és arra ösztönözzük a vásárlókat, hogy régi gépeiket adják le, helyettük pedig korszerűbb megoldásokat válasszanak. Az olyan eszközöknél, mint a mosógép vagy a hűtőszekrény, amelyeket nap mint nap használunk, ez egy racionális döntés: a tudatos választás néhány év alatt megtérülhet, hosszú távon érezhető megtakarítást jelent a háztartások számára” – mondta Rózsa Márton, a MediaMarkt kereskedelmi igazgatója.

Tudatos vásárlás

A fenntarthatóság szintén megjelenik a döntésekben: a háztartások 35 százaléka újrahasznosíttatná a lecserélt gépet, míg a 16-29 évesek 40 százaléka inkább értékesítené azt, hogy visszanyerje a befektetés egy részét.

A “luxus” kategóriában sem a státusztermékek a vonzóak: a felmosó funkciós robotporszívó és a szárítógép a legkeresettebb, míg például a borhűtő iránt minimális az érdeklődés. Ebből megmutatkozik, hogy a magyarok olyan “luxus” gépekre költenének, amelyek valóban megkönnyítik a mindennapokat és csökkentik a mindennapi terheket. 

Megfontolt nyitás a Mesterséges Intelligencia felé

A mesterséges intelligenciával vezérelt háztartási gépek iránt a magyarok közel fele érdeklődik, ugyanakkor a legtöbben még további információra vágynak a tényleges megtakarításról és az adatvédelemről, mielőtt döntést hoznának. Az AI iránti nyitottság nem korfüggő egyértelműen: a legnyitottabbak a 40–49 éves „digitális átmeneti” korosztály, akik már ismerik az okoseszközök előnyeit, de a fiatalabbak és idősebbek óvatosabbak, főként a technológia biztonsága és valódi hasznossága miatt.

Háttér: A hivatkozott kutatás a MediaMarkt megbízásából, az Opinio Institute közreműködésével készült 2026 januárjában. Az adatfelvétel 1418 fős mintán történt, amely nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint reprezentatív a 18-59 éves magyar lakosságra.