Megugrott a fizetési meghagyások száma, kevesebben vitatták a követelést
Eközben majdnem 3 százalékkal kevesebben vitatták a tartozást. A követelés alapján indított végrehajtások aránya ugyanakkor több mint tíz százalékkal csökkent. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hangsúlyozza, hogy ha valaki nem ért egyet a fizetési meghagyással, mert egyáltalán nem, vagy csak kisebb összeggel tartozik, esetleg elévült a tartozása, akkor a határidőn belül mondjon ellent egy közjegyzőnél. Amennyiben a kötelezett nem vitatja a tartozást, de átmenetileg nem tud fizetni, akkor méltányos esetekben részletfizetést vagy fizetésre halasztást is kérhet.
A fizetési meghagyásos eljárás hatékony és gyors módja annak, hogy pereskedés nélkül hozzájusson harmincmillió forint alatti jogos pénzköveteléséhez az, akinek tartoznak. Bárki kezdeményezhet fizetési meghagyást közjegyzőnél, legyen szó vissza nem fizetett kölcsönről, lejárt számlákról vagy például bérletidíj-tartozásról.
2024-ben 493 562 fizetési meghagyást kezdeményeztek, 17,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek több mint 99 százaléka tízezer és hárommillió forint közötti követelést takart, és szinte kizárólag jogi személyek, legnagyobb részben követeléskezelők, mobilszolgáltatók és közműcégek indították. Magánszemélyekhez csak az eljárások néhány százaléka köthető.
Míg a fizetési meghagyások száma nőtt, addig az ellentmondások aránya mintegy 3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az összes követelés 5 és fél százalékát vitatták a címzettek. 2024-ben a fizetési meghagyások 63 százalékában indult végrehajtás a kötelezettek által nem vitatott, jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján, több mint tíz százalékkal kevesebb esetben, mint 2023-ban.
Aki fizetési meghagyást kap, vegye át és reagáljon
Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, annak érdekében, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. Ha nem veszi át, akkor a küldeményt a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, így ebben az esetben is jogerőre tud emelkedni.
„Ha valaki bármilyen okból nem ért egyet a követeléssel, például már kifizette vagy elévült a tartozás, esetleg többet kérnek tőle, mint amennyivel tartozik, feltétlen mondjon ellent a határidőn belül egy közjegyzőnél” – hangsúlyozza Szécsényi-Nagy Kristóf, a MOKK jogi ügyvezetője.
Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkoznia kell a vagyoni helyzetéről, hogy mérlegelje a közjegyző: a részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget vagy néhány hónap haladék után erre képes lesz.
Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon, azaz szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK FMH rendszerén keresztül, elektronikusan.
Elévült tartozást is jogos követelni, az adósnak kell hivatkoznia az elévülésre
Ha egy tartozás elévült, az nem jelenti azt, hogy nem lehet jogosan követelni: egy szolgáltató küldhet fizetési felszólítást, sőt fizetési meghagyás kibocsátását is kérheti a közjegyzőtől, vagy akár még peres eljárást is indíthat. Ilyenkor mindig az adósnak kell hivatkoznia az elévülésre, azt ugyanis sem a sem a közjegyző, sem a bíróság hivatalból nem vizsgálhatja. Ha valaki nem hivatkozik az elévülésre, az olyan, mintha elismerte volna a tartozást.
Bárki kezdeményezhet fizetési meghagyást
Fizetési meghagyásos eljárást az indíthat, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat, 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
A jogi személy és az, aki a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles (például cég, egyesület, egyéni vállalkozó), kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerében – minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával – nyújthat be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. Nem szükséges hozzá se ügyvédi közreműködés, se bizonyítékok csatolása.
A fizetési meghagyásos eljárás gyors: a közjegyző, ha mindent rendben talál a kérelemben, a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki.
Amennyiben a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben. Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett ellentmondással él, az eljárás a bíróságon folytatódik tovább peres eljárásként. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában jelentősen növeli a fizetési hajlandóságot.
