Mennyibe kerül a ponty és a harcsa kilója Karácsony előtt?

A takarmányárak jelentős csökkenése, illetve a tavalyinál csapadékosabb időjárás kedvezően hatott a hazai halgazdaságok működésére. Noha a munkaerő és az energiahordozók költségei idén tovább emelkedtek, a termelők a tavalyinál 10-12 százalékkal olcsóbban tudják adni a halat a kereskedőknek – ez az árcsökkenés pedig várhatóan a fogyasztói árakban is érvényesülhet majd. Ennek megfelelően az élőponty ára kilogrammonként 1800-2200 forint között alakul majd, a szeletelt ponty 3500-4000 forint közötti összegbe kerül majd. Az afrikai harcsa filéjéért 4000 forint körüli összeget kérnek majd a kereskedők, míg a filézett szürke harcsa kilójának ára 7500-8000 forint között alakulhat az idei szezonban.

Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke az Agroinform.hukérdésére elmondta, hogy a hazai haltermelés mintegy 80 százalékát kitevő pontyból az ellátás a karácsonyi szezonban bőven fedezi a hazai keresletet, az itthoni piacon kívül exportra is jut belőle. Bár lassan növekszik, az egy főre jutó halfogyasztás nemzetközi összehasonlításban továbbra is igen alacsony, 6,5-7 kilogramm, melynek több mint a harmada továbbra is a karácsonyi szezonra koncentrálódik, A szakember elmondta, hogy nem érdemes az utolsó pillanatig várni, december első napjaitól már meg lehet vásárolni a karácsonyi halat – néhány hetes fagyasztás nem okoz romlást a hal minőségében.

Az Agroinform.hu olvasói körében végzett felmérés szerint a karácsonykor halat fogyasztók 85 százaléka pontyot dolgoz fel, de 32 százalékuk harcsát is vásárol a karácsonyi menühöz. Az afrikai harcsa is kelendő ilyenkor (13%), és jó fogy a busa és a lazac (11-11%) is. A halból főként – az esetek 81 százalékában – halászlé készül, de a rántott hal is nagyon népszerű (65%). Roston elkészített vagy grillezett halat a családok 15 százaléka eszik ilyenkor.

A karácsonyra szánt halat a legtöbben piacon, állandó vagy alkalmi halasstandon (40%), illetve szupermarketekben (30%) vagy vásárolják. Emellett fontos beszerzési forrás a saját, vagy ismerős horgászfogása is (17%). További számottevő forrás az éttermek karácsonyimenü-szolgáltatása (10%), amit szintén évről évre egyre többen vesznek igénybe.

A felmérésben részt vevők 41 százaléka azt jelezte, hogy a havi gyakoriságnál ritkábban fogyaszt halat. A válaszadók 37 százaléka a magas árat jelölte meg a hal étrendből való mellőzésének okaként, 24 százalék említette a minőségi halhoz való nehéz hozzájutást, míg 21 százaléknyian a családi szokásokat jelölte meg a fő oknak.

Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a haltermelők

Magyarországon több mint 25 ezer hektárnyi vízterületen működnek tógazdaságok. A hazai haltermelők helyzetét idén alapvetően javította, hogy a tavalyi rendkívüli mértékű aszályt követően idén elegendő csapadék biztosította a halastavak megfelelő vízellátását. A takarmány 2023-ban összességében mintegy 30 százalékkal került kevesebbe, mint az orosz-ukrán háború tavalyi kitörését követő hónapokban. Dr. Németh István, a Mahal elnöke ugyanakkor számos további problémára hívta fel a figyelmet:

Az ágazat súlyos munkaerőhiánnyal küzd, számos résztevékenység technológiai fejlesztéssel sem váltható ki.

-Az ökológiailag védett ragadozók – különösen a kormoránok – egyre növekvő károkat okoznak. Távoltartásuk jelenleg riasztási módszerekkel oldható meg, a riasztólőszer ára egy-egy nagyobb halgazdaságnak éves szinten milliós többletköltséget okoz

-Noha az ágazatot támogató Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) immár tartalmaz területalapú támogatást, ennek mértéke csupán a fele (hektáronként 30-35 ezer forint) a szántóföldre jellemző összegnek.

A szakember hozzátette: a MAHOP Plusz forrásai még így is komoly előrelépést jelentenek majd az ágazat számára, ami várhatóan elsősorban a termelőkapacitások fokozatos megújítását, az eszközpark fejlesztését, környezetvédelmi beruházások indítását és új halastavak létesítését eredményezheti.