Mi a közös Berlinben, Stockholmban, New Yorkban, San Franciscóban... és Terézvárosban?

Mi a közös Berlinben, Stockholmban, New Yorkban és San Franciscóban? Az, hogy mindegyikük városvezetése azt gondolta, jó ötlet központilag belenyúlni az ingatlanpiac kereslet-kínálati folyamataiba, és a lakáspolitikai illetve a turizmusfejlesztési kérdéseket egy huszárvágással megoldani. Az eredmény: drasztikus csökkenés a kínálati oldalon, elrettentették a befektetőket, csökkent az ingatlanok piaci értéke, romlott a minősége, amely visszahatott a városok vonzerejére is. A fentebb felsorolt városok listája nem teljes, de Terézváros vezetése az Airbnb betiltásával ehhez a társasághoz csatlakozhat, és félő, hogy ez a folyamat magával ránthatja Budapest ingatlanpiacát is – vélik a turisztikai szakemberek.

Mi a közös Berlinben, Stockholmban, New Yorkban, San Franciscóban... és Terézvárosban?

A THT társasház és ingatlanpiaci szaklap egy svéd közgazdász, Assar Lindbeck véleményét idézi egy kapcsolódó témában, aki szerint a kereslet-kínálati viszonyok, lakhatási költségek felülről történő ellenőrzése „az egyik leghatékonyabb módja egy város lerombolásának, a bombázásokon kívül”.  

Viták, szakmai tiltakozások, pertársaságok jöhetnek

Terézvárosban a rövid távú szálláskiadás kapcsán heves viták tárgyát képező „vélemény nyilvánító népszavazás” még ennél is pusztítóbb  bombát szabadíthat el, hiszen  a magántulajdonnal való szabad rendelkezést és a vállalkozás szabad jogának gyakorlását rombolná le ez a precedens. Magántulajdona pedig gyakorlatilag minden polgárnak van, ezért nem közömbös ez a téma senki számára sem.  

Márpedig ezeket az alkotmányos jogokat csak nagyon erősen indokolt esetben lehet korlátozni, és ha vannak is olyan esetek, amikor egy önkormányzat átléphet ezeken a határokon (pl: egy fejlesztéssel összefüggő kisajátítás), ott a magántulajdon szabad gyakorlásán esett sérelem ellenében az anyagi ellenszolgáltatás, vagy kártérítés sem maradhat el. A rövid távú lakáskiadók már most gondolkodnak azon, hogy több száz elemet számláló pertársaságokat alakítsanak, és a szándékos értékcsökkentés miatt bepereljék az önkormányzatot.(Az megint más kérdés, hogy a választók számon kérik-e majd a polgármestert illetve a képviselőket, ha a Terézvárosban kezelt ingatlanállomány értéke illetve az ő saját ingatlanjaik értéke is érezhetően csökkenni fog?)

A szakmai szervezetek szerint ugyanis a rövid távú lakáskiadás szigorú korlátozása – nem is beszélve a betiltásról –az apartmankiadókon kívül a turizmusból élő vállalkozásoknak is övön aluli ütést jelent. Egyszerre érné őket húsbavágó anyagi veszteség, továbbá sérelem a magántulajdonnal való szabad rendelkezés és a vállalkozás szabad jogának gyakorlása kapcsán. Egyetlen európai nagyvárosban sem tiltották be eddig teljesen az airbnb-t! De olyanról sincs tudomás, hogy egy városrész polgármestere teljesen önhatalmúlag elvette volna a jogot a lakástulajdonosoktól, hogy az ingatlanjukat a szabályok betartásával szabadon hasznosítsák. Felül kell vizsgálni azt a jogszabályt is, amely szerint a polgármestereknek lehetőségük van korlátozni a kiadható napok számát. 4 év alatt az ország mintegy 3200 településének egyikén sem vezetettek be ilyen korlátozást, nem véletlenül. A hatások katasztrofálisak lennének. Az állandó bizonytalanság azonban káros, a jogbiztonságra nézve is.

Az ügy kapcsán a napokban megszólalt Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, aki az „Airbnb betiltása nem megoldás” címmel adott interjút  (turizmusonline.hu, 2024.09.20.). A Magyar Éttermi Szövetség is közleményt adott ki, emlékeztetve arra, hogy a turizmus adja a magyar GDP 14 százalékát, amelynek 50 százaléka Budapesten realizálódik. A fővárosi szálláshely-kapacitásnak pedig több mint 50 %-a rövid távon kiadott lakásokból áll, a szállodák a teljes kapacitás felét sem teszik ki. Ezért véleményük szerint a helyzet alapos felmérésére és egy szakmai grémium által összeállított precíz akció tervre lesz szükség, mielőtt bármilyen alapvető beavatkozás történik. (Turizmus.com, 2024.09.22). 

Az V. kerületi városvezetés már 2020-ban lépett, egy épületben maximum 5 százaléka lehet a lakásoknak szálláshely, aki pedig a közösségi együttélés alapvető szabályait nem tartja be, az akár kétmillió forint bírságot is kaphat. Erzsébetváros vezetése szerint az általános tiltás csak a kiskapuk számát növelné, a fontos az volna, hogy kormányzati központosítás helyett a kerületi önkormányzatok saját kritériumrendszert alkothassanak meg, és a helyi szabályok be nem tartását szankcionálhassák is. Ferencváros polgármestere pedig azt mondta: egyelőre nincs napirenden a terézvárosihoz hasonló szabályozási szándék náluk, a teljes tiltást nem is tartja személyesen jó ötletnek. Igaz, azt is hozzátette, hogy náluk nem az Airbnb okozza az igazi problémát, hanem inkább olyan társasházakból érkeznek panaszok, ahol cégek vásárolják fel az ingatlanok  többségét, amelyeket azután nagyobb üzem méretben kezdenek hasznosítani.

Hitelességi kérdések, hatástanulmányok hiánya

„A VI. kerületi, sok tekintetben megkérdőjelezhető szavazás eredménye – amelyre egy ilyen jelentős döntést alapoznak – a mai napig nincs hitelesítve, nem volt független felügyelete, és senki sem auditálta azt. Éppen ezért elfogadhatatlanok. A betiltás pártján álló  polgármester mindössze egy Facebook-posztban tudatta az eredményeket. Nem volt érvényességi, eredményességi küszöb. A lakosok 80%, nem is szavazott, nem érezte az airbnb-t jelentős, betiltásra érdemes problémának, mindössze 447 szavazattal szereztek többet a betiltás-pártiak (ez a lakosok 11%-a). A hatások nem lettek kellően felmérve és láthatóan nincs átgondolva a másnap. Nem csak az airbnb kiadók és az ő alkalmazottaik, hanem egy egész ökoszisztéma (a vendéglátás, a kereskedelmi vállalkozások és az alkalmazottaik) ellehetetlenítése az, ami miatt több érdekvédelmi szervezet is szót emel. Teljesen törvényesen tevékenykedőket, komoly engedélyezési eljáráson átesetteket lehetetlenítenének el. A jogbiztonság megingása, a teljes kiszámíthatatlanság szabadulhat el. Jogosan merülhet fel a kérdés: mit is fognak legközelebb hirtelen betiltani? ” – hívja fel a figyelmet a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ), akik szintén támogatják a tiltakozó, és higgadt tárgyalásokat szorgalmazó turizmus-szakmai szervezetek közös fellépését.

Tiltás? Nem ez a megoldás!

A héten tovább folynak az egyeztetések Soproni Tamás polgármester és a szálláskiadók képviselői között, akik letettek már olyan javaslatokat, amelyek tisztítanák az airbnb- piacot, kiszűrnék a felelős és minőségi kiadókat úgy, hogy éppen a nem jól kihasznált lakások tulajdonosai éreznének nagyon erős ösztönzést, hogy visszatérjenek a hosszú távú lakáskiadási piacra. Vannak tehát jó ötletek, javaslatok, amelyek a lakhatási problémák kezelését is szolgálnák. Az érdekvédők azonban hangsúlyozzák, hogy a turizmusfejlesztési és lakáspolitikai célokat ugyan össze kell hangolni, de nem szabad összeturmixolni. A konkrét problémákat pontosan kell definiálni, és testre szabott, építő megoldásokat kell alkalmazni. Az airbnb szegmens megtartása és vitalitása a turizmusnak és a hazai gazdaságnak is fontos kérdés– zárják közleményüket az apartmankiadók. 

| Forrás: Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ)

Tartotta a kamatot a jegybank áprilisban

A Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén szinten tartotta az irányadó kamatokat. A jegybanki alapkamat így továbbra is 6,25 százalékon áll. A kamatfolyosó két széle maradt 5,25, illetve 7,25 százalékon. A döntés nem okozott meglepetést, megfelelt a széles körű elemzői konszenzusnak.
2026. 04. 29. 03:30
Megosztás:

Miért chatelnek a magyarok a cégekkel, és hogyan reagálnak erre a vállalatok

A Rakuten Viber feltárta, hogy a magyarok milyen célból használják elsősorban az üzenetküldő alkalmazásokat a vállalatokkal való kommunikáció során. A hivatalos Rakuten Viber Magyarország csatornán végzett felmérés több mint 5000 szavazatot gyűjtött össze.
2026. 04. 29. 03:00
Megosztás:

Stratégiai partnerségre lépett az AbbVie és a Szegedi Tudományegyetem a klinikai kutatások fejlesztéséért

Klinikai kutatások fejlesztését célzó együttműködési megállapodást írt alá az amerikai AbbVie, innovatív gyógyszerfejlesztő vállalat magyarországi leányvállalata és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A szerződést az AbbVie részéről Javier Aracil Corma, a vállalat adriai és magyarországi ügyvezetője, az SZTE részéről dr. Fendler Judit kancellár és prof. dr. Rovó László rektor írták alá. A partnerségi megállapodás célja az innovatív terápiákhoz kapcsolódó stratégiai jelentőségű klinikai kutatások továbbfejlesztése, hosszú távon pedig Magyarország és a régió versenyképességének erősítése.
2026. 04. 29. 02:30
Megosztás:

A bér több, mint 40%-át viszi el az állam - de hová?

Az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentése szerint Magyarországon az átlagbért kereső, gyerektelen munkavállalók esetében a teljes munkát terhelő elvonás 2025-ben 41,2% volt, ami továbbra is meghaladja a 35,1%-os OECD-átlagot. A magyar érték a régióban nem számít kiugrónak, ugyanakkor a versenyképesebb országokénál magasabb maradt – hangsúlyozza a Niveus.
2026. 04. 29. 02:00
Megosztás:

Törvényi döntés! A nyugdíj és a résznyugdíj fogalma kettévált

Ha valaki eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de nem rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább 20 év szolgálati idővel, viszont legalább 15 év szolgálati időt igazolni tud, akkor öregségi résznyugdíjra lehet jogosult. Nézzük meg részletesen, mit jelent ez a gyakorlatban.
2026. 04. 29. 01:30
Megosztás:

Nyugdíj korhatár Ausztriában 2026

Ausztriában a nyugdíjkorhatár kérdése 2026-ban nem pusztán adminisztratív adat, hanem társadalombiztosítási, munkaerőpiaci és demográfiai szempontból is kiemelt jelentőségű téma.
2026. 04. 29. 01:01
Megosztás:

Aktív piaci folyamatok mellett javultak a Budapesti Értéktőzsde eredményei 2025-ben

Tovább erősítette piaci szerepét és pénzügyi teljesítményét a Budapesti Értéktőzsde, a közgyűlés elfogadta a társaság 2025. évi üzleti jelentését. A beszámoló szerint az éves összbevétel 4,338 milliárd forintot, az EBITDA 1,680 milliárd forintot tett ki, míg a nettó eredmény – a KELER Csoport BÉT-re jutó eredményével együtt számolva – 9,635 milliárd forintra bővült. A BÉT éves rendes közgyűlésén az adózott eredmény felhasználásáról és az osztalékfizetésről is határoztak, valamint jóváhagyták a társaság új, 2026–2028 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját, és döntöttek az újonnan alapított BÉTx Pénzügyi Zrt. tőkeemeléséről is.
2026. 04. 29. 00:30
Megosztás:

Irán miatt nem tud kamatot vágni az MNB

Ismét kamattartásról határozott a Monetáris Tanács. A konszenzusnak megfelelően 6,25 százalékon maradt az alapkamat, és a kamatfolyosó sem változott.
2026. 04. 29. 00:05
Megosztás:

Jelentős javulás a Samsung SDI eredményeiben: Központban a magyarországi gyár fejlesztése

A Samsung SDI közzétette 2026-os első negyedéves pénzügyi jelentését. A vállalat bevételei emelkedtek, üzemi vesztesége pedig radikálisan csökkent, ami megalapozza a második félévre várt nyereségességet. A stratégiai bővülés kulcsszereplője a vállalat magyarországi egysége lesz.
2026. 04. 28. 23:30
Megosztás:

Késési asszisztencia szolgáltatást indít a Wizz Air

A Wizz Air, Magyarország piacvezető légitársasága a világ vezető turizmustechnológiai platformjával, a HTS-sel közösen új fejlesztést integrálnak a wizzair.com weboldalon és a Wizz Air alkalmazásban, hogy segítsék az ügyfeleket a járatkésések esetén felmerülő problémák kezelésében.
2026. 04. 28. 23:00
Megosztás:

Nem változtatott a kamatokon az MNB

Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően áprilisban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB és a kamatfolyosó sem változott. A döntés egyhangú volt, csak az alapkamat tartását tárgyalták az ülésen.
2026. 04. 28. 22:30
Megosztás:

Olajfinomítóban keletkezett tűz miatt hirdettek rendkívüli állapotot

Rendkívüli állapotot hirdettek a dél-oroszországi Tuapsze városban, mert az éjszakai ukrán dróntámadás után tűz ütött ki a helyi olajfinomítóban - közölte kedden a Krasznodari terület operatív parancsnoksága a Telegram-csatornáján.
2026. 04. 28. 22:00
Megosztás:

Közel kétszerésére nőtt az Eximbank adózott eredménye 2025-ben

Az Eximbank tavalyi adózott nyeresége 28,2 milliárd forintra emelkedett az egy évvel korábbi 14,4 milliárd forintról, a növekedéshez a kamatbevételek mellett a kereskedési és befektetési műveletek eredménye is hozzájárult - közölte kedden az EXIM Magyarország a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
2026. 04. 28. 21:30
Megosztás:

Bizottság vizsgálja majd az 1988 és 2000 közötti privatizációt

Bizottság vizsgálja majd az 1988 és 2000 közötti privatizációt - jelentette be a leendő kormányfő a Facebook-oldalán kedden.
2026. 04. 28. 21:05
Megosztás:

Nem fizet osztalékot az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

Nem fizet osztalékot az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. a 2025-ben elért adózott eredménye után - közölte a közgyűlés határozatát a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden.
2026. 04. 28. 20:30
Megosztás:

Befektetési kategóriává vált a műtárgy: milliós órák és tízmilliós ékszerek hajtják a hazai aukciós piacot

A műtárgyak egyre inkább alternatív befektetési eszközként jelennek meg Magyarországon is – ezt jól mutatja a BÁV ART május 19-én és 20-án megrendezésre kerülő 87. Művészeti Aukciójának kínálata, ahol több tízmillió forintos kikiáltási árú tételek és gyűjtői darabok kerülnek kalapács alá.
2026. 04. 28. 20:00
Megosztás:

Erősödött a forint kedd estére

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben kedden kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2026. 04. 28. 19:30
Megosztás:

A bérnél sokkal nagyobb probléma tizedeli a munkaerőállományt

A munkaerőhiányról és annak okairól, megoldásáról szóló hírek évek óta elsősorban a bérekre és a toborzásra koncentrálnak, miközben egy egyre súlyosabb, kevésbé látható probléma formálja alapjaiban a munkaerőpiacot: a kiégés. A WHC Csoport szakértői szerint 2026-ra világossá vált, hogy a munkavállalók megtartásának egyik legnagyobb akadálya már nem feltétlenül az anyagi verseny, hanem a tartós munkahelyi stressz és a mentális túlterheltség.
2026. 04. 28. 19:00
Megosztás:

Több mint 1,3 milliárd forintot fizet a Temu a magyaroknak a GVH-nak köszönhetően

Összesen legalább 882 millió forintot fizet vissza a magyar vásárlóknak a Temu online piactér európai üzemeltetője – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának eredményeként. Emellett a cég 437 millió forint bírságot is befizet a magyar központi költségvetésbe, továbbá egy átfogó megfelelési program végrehajtását is vállalta. A Temu-t üzemeltető vállalkozás az eljárás során végig együttműködött a GVH-val, lemondott a jogorvoslati jogáról, illetve több kifogásolt kereskedelmi gyakorlat alkalmazásával már az eljárás során felhagyott.
2026. 04. 28. 18:30
Megosztás:

A Gránit Bank az eredménytartalékba helyezi rekordmértékű nyereségét

A Gránit Bank eredménytartalékba helyezi a 2025-ben elért rekordmértékű, egyedi szinten 19,2 milliárd forintos adózás utáni eredményét a közgyűlés döntése – közölte a társaság kedden az MTI-vel.
2026. 04. 28. 18:00
Megosztás: