Miért csak 3,2%-os nyugdíjemelést kapnak a nyugdíjasok? Elmondjuk!
2025. 01. 23. 00:01
A nyugellátások és egyes más ellátások 2025. január havi emeléséről szóló Kormányrendelet 2025. január 1-jén lépett hatályba. A nyugdíjemelés mértéke 3,2 %-os 2025. januárjában. De miért épp ennyi, miért "csak" ennyi? Ön érti ezt? Most akkor majd megérti! Elmagyarázzuk.
Ha egy jogosult több olyan nyugellátásban vagy azzal egyenértékű ellátásban részesül, amely jogosít a nyugdíjemelésre, az emelést mindegyik ellátás esetében külön kell kiszámítani.
Az özvegyi nyugdíj vagy szülői nyugdíj megosztása esetén az emelés kizárólag a folyósított nyugdíjrészt érinti.
Nemzetközi nyugdíjak esetén – amelyek szociális biztonsági szerződés vagy szociálpolitikai egyezmény alapján kerültek megállapításra és a Kormányrendelet szerint emelhetők – az emelés a magyar fél által fedezett ellátásrészekre, illetve ellátásokra vonatkozik.
A nyugdíjemelés nemcsak azokra terjed ki, akik saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban, illetve azzal egyenértékű ellátásban részesülnek, hanem 2025-ben a Kormányrendelet által meghatározott egyéb ellátások jogosultjaira is.
Az emelés érinti például a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátások kedvezményezettjeit. Ugyanez vonatkozik a polgármesterek közszolgálati járadékára is.
Az emelés továbbá kiterjed a Kormányrendelet által megjelölt egyéb ellátásokra, így például a házastársi pótlékra, a házastárs után járó jövedelempótlékra és a nemzeti gondozási díjra.
A 2025. januárra járó, emelésre jogosult ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának már a megemelt összegben kell folyósítania, a 2025-ös folyósítási naptárban meghatározott időpontban.
A Kormányrendelet néhány további ellátás 2025-re vonatkozó emeléséről is rendelkezik, például a rokkantsági járadék havi összege 2025. január 1-jétől 60.715 forintra nő.
Továbbá a Kormányrendelet az időskorúak járadékának, mint pénzbeli szociális ellátásnak a 2025. évi emelésére vonatkozó szabályokat is tartalmazza.
A nyugellátások rendszeres éves emeléséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem szükséges külön határozatot hoznia; az érintetteket levélben értesítik a megemelt ellátás összegéről.
Először előzte meg a szél- és a napenergia a fosszilis forrásokat az EU áramtermelésében 2025-ben
A szél- és a napenergia együtt 2025-ben termelt első alkalommal több villamos energiát az Európai Unióban, mint a fosszilis tüzelőanyagok. A fordulatot elsősorban a napenergia gyors bővülése hozta, miközben a szén szerepe történelmi mélypontra esett, az EU ugyanakkor továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a földgázra - derül ki az Ember energetikai agytröszt honlapján csütörtökön publikált elemzésből.
Százezreket érhet idén a lakáshiteleseknek a minimálbér-emelés és az egészségpénztár kombinációja
A 2026-os minimálbér-emelés nem várt helyről hoz segítséget a lakáshiteleseknek: az egészségpénztári megtakarításokból törleszthető havi keretösszeg 11 százalékkal emelkedett. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint egy házaspár így évente már közel 233 ezer forintot kaphat vissza „ajándékba”, csupán a tudatos pénztárhasználat révén.
Emelkedéssel zártak a főbb amerikai indexek, miután Trump elállt az Európát sújtó újabb vámok bevezetésétől
Az amerikai részvénypiacok jelentősen erősödtek tegnap, miután az európai zárást követően Donald Trump elállt az Európát célzó újabb vámok bevezetésétől, mivel állítása szerint megszületettek a Grönlanddal kapcsolatos megállapodás keretei. A piacok már Trump korábbi, davosi beszéde után emelkedésnek indultak, mivel az elnök kizárta a katonai erő alkalmazását, a vámfenyegetések visszavonása azonban tovább erősítette a kockázatvállalási hangulatot.
Vegyesen zártak tegnap a főbb európai tőzsdék Donald Trump davosi beszéde után
Az európai részvénypiacok vegyesen zárták a tegnapi kereskedést, miután Donald Trump amerikai elnök a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszéde felerősítette az EU–USA kereskedelmi háborúval kapcsolatos aggodalmakat. A Stoxx Europe 600 index a nap végére stagnálás közelében zárt, korábbi veszteségeit ledolgozva, miközben az egyes ágazatok eltérően teljesítettek.
Vegyesen alakult, alig változott reggelre a forint árfolyama
Vegyesen alakult, kevéssé változott csütörtök reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Japán előrehozott választásra készül
Japán mindössze október óta hivatalban lévő miniszterelnöke január 23-án feloszlatja a parlament alsóházát, amit február 8-án előrehozott választások követnek majd. A lépés közel sem kockázatmentes, azonban a kormányzó Liberális Demokrata Párt a várakozások szerint jó eséllyel akár növelheti is a mandátumainak számát, és megerősített választói felhatalmazással folytathatná a növekedéspárti fiskális politikáját. Erre válaszul két ellenzéki párt közös platformra lépve indul majd a választáson, és hogy az új párt vitorlájából kifogja a szelet, Sanae Takaichi az élelmiszerek forgalmi adójának átmeneti csökkentését lebegtette meg. Mindez bár jó fogadtatásra találhat az árak emelkedése miatt aggódó szavazóknál, azonban ahogy az utóbbi napokban a japán hosszú kötvényhozamok emelkedésén is tetten érhető volt, a piaci szereplők egyáltalán nem tűnnek nyugodtnak az új intézkedés esetleges finanszírozásával- és összességében a japán fiskális fegyelemmel kapcsolatban.
Zord idők járnak a Netflixnél
A Netflix vártnál kicsit jobb negyedéves eredménye, és annak megfelelő bevétele kevés volt a befektetőknek, így a szerdai kereskedést 5 százalékos eséssel kezdheti meg a részvény. A befektetők elsősorban a megugró tartalomgyártási költségek és a Warner Bros. körüli, jelentős pénzügyi kockázatot hordozó felvásárlás miatt aggódnak.
Grönland - Nem lépnek életbe február 1-jétől az amerikai vámok
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben - jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök a davosi Világgazdasági Fórum helyszínén Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott egyeztetését követően Truth Social közösségi oldalán.
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
Általános fáradtságra, fej- és szemfájásra, stresszre, valamint csont-, ízületi, illetve izomproblémákra panaszkodnak leginkább a dolgozók a munkahelyen, ahogy egyre több digitális eszközt használnak – mutat rá a 30 európai országban, köztük Magyarországon is végzett uniós kutatás. Az ismétlődő kar- és kézmozdulatok szinte bármely szektorban okozhatnak mozgásszervi megbetegedéseket a Dr. Czigléczki Központ tapasztalatai szerint, ahová egyre gyakrabban érkeznek kézzsibbadással és tenyérfájással járó kéztőalagút-szindrómával a páciensek. A sofőrtől az adminisztrátoron át az informatikusig szinte minden munkakörben feltűnik a betegség. A tünetek a mindennapi tevékenységekben, így a vezetésben, gépelésben és a telefonálásban is gondot okozhatnak, amik akár az érintettek állását is veszélyeztethetik.
Lezárult a tranzakció – az MBH Bank az Otthon Centrum többségi tulajdonosa
Lezárult a tranzakció, amely keretében az MBH Bank megvásárolta az Otthon Centrum többségi tulajdonrészét a Biggeorge Holding leányvállalatától. A szükséges hatósági engedélyek birtokában az MBH Bank – a korábban bejelentett többlépcsős ügylet első lépéseként – megszerezte az Otthon Centrum 80 százalékos tulajdoni hányadát. Ezzel az ügylettel teljessé vált a bank otthonteremtési ökoszisztémája, amelyben az ügyfelek igényeit a megtakarítástól az ingatlanvásárláson át a hitelezésig teljeskörűen tudja kiszolgálni, miközben meghatározó piaci szerepet érhet el az otthonteremtési piacon. Továbbá a tranzakció révén a jövőben jelentősen bővülhet az Otthon Centrum csoport, a szinergialehetőségek kiaknázásával.
Felemásan indult 2026 a lakáspiacon – Álmos évkezdet, ami mégis rekordokat hozott
Nagyon felemásra sikerült az évkezdet a lakáspiacon. Első ránézésre az adatok jóval visszafogottabb képet mutatnak, mivel január 1. és 19. között mind a kereslet, mind a feladott hirdetések száma elmaradt az előző évek azonos időszakaitól. Az összkép azonban gyökeres változást mutat, ha az adatokat részletesebben vizsgáljuk. 2026-ban a szokásosnál hosszabb, kéthetes karácsonyi leállást követően gyakorlatilag csak január 5-től indult az év a lakáspiacon. Az azóta eltelt két hét számai pedig rendkívül élénk rajtra utalnak bizonyos szegmensekben – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.
A kisebb vállalkozásoknak könnyítéseket hozott az új transzferár rendelet, a nagyobbaknak még szigorúbb követelményeket
2025-től egy új transzferár rendelettel búcsúztunk, amelyet az érintettek választása alapján már a tavalyi évre is lehet alkalmazni, 2026-tól azonban már kötelező. Az új szabályok ugyan tartalmaznak könnyítéseket is, de ennél sokkal jellemzőbbek a szigorítások. „Az új elvárások még bonyolultabbá, még nehezebben teljesíthetővé teszik a vállalkozások transzferárazási feladatait, amelyeket már-már lehetetlen teljesíteni specialista bevonása nélkül.” – figyelmeztetett Fotiadi Ágnes a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának igazgatója és Jancsa-Pék Judit a LeitnerLeitner partnere.
Brit miniszterelnök: nem engedek az amerikai nyomásnak
Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette szerdán, hogy London nem enged az amerikai kormány vámfenyegetések formájában megnyilvánuló nyomásának, és nem módosítja azt az álláspontját, hogy Grönland hovatartozásáról a grönlandiakat és Dániát illeti meg a döntés joga.
OTP CETOP UCITS ETF – túl a százmillió eurón
Fontos mérföldkőhöz érkezett az OTP CETOP UCITS ETF: a kelet-közép-európai blue chipekre fókuszáló, tőzsdén kereskedett alap nettó eszközértéke 100 millió euró fölé emelkedett. Ezzel a 2024 tavaszán indult ETF rövid idő alatt vált a hazai piac egyik legdinamikusabb növekedését produkáló befektetési termékévé, ami arra utal, hogy a régiós részvénypiacok iránt nemcsak intézményi, hanem lakossági oldalon is érezhetően nő az érdeklődés.
Ha Ön is 1950–1975 között született, akkor van oka a félelemre
Ez a korosztály ma 50–75 év közötti. Egy olyan generációról van szó, amely példátlan egészségügyi, gazdasági és társadalmi kockázati metszéspontba került. A problémák többsége nem egyik napról a másikra jelentkezik, hanem észrevétlenül, évek alatt alakul ki – gyakran akkor, amikor már nehéz visszafordítani a folyamatokat.
