Milliókat érhet a jó döntés: nem mindegy, hogyan vesszük igénybe a K+F-adókedvezményt, különösen nem jövőre

A két lehetőség közül a közvetlen K+F-adókedvezményt 2025-ben mindössze 26 vállalkozás vette igénybe, míg az adóalap-csökkentést 347 cég alkalmazta a NAV Niveusnak frissen megküldött adatai szerint. A közvetlen adókedvezmény összege ugyanakkor egyetlen év alatt közel 140 százalékkal, 924,7 millióról 2,2 milliárd forintra nőtt. Az igénybe vevő vállalkozások száma 2024-ben még 20 volt, az adóalap-csökkentést alkalmazóké pedig 379. Ebben is látszik az arányeltolódás a közvetlen adókedvezmény irányába.

A közvetlen adókedvezményt igénybe vevő cégek továbbra is alacsony számában a Niveus szerint az új szabályozás körüli bizonytalanság és a kötelező ellenőrzéstől való félelem is szerepet játszhat. A vállalkozásoknak ráadásul nem mindig egyértelmű, melyik megoldás előnyösebb számukra. A Niveus saját számítási modelljével számos esetben segít meghatározni, hogy az adott cégnek adózási helyzete és jövőbeli kilátásai alapján melyik K+F-kedvezményt érdemes választani.

Mi a különbség a két K+F-kedvezmény között?

A K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentés a vállalkozás adóalapját mérsékli, így a társasági adó mellett a helyi iparűzési adóban és az innovációs járulékban is megtakarítást eredményezhet. A közvetlen K+F-adókedvezmény ezzel szemben a fizetendő társasági adót csökkenti.

Hogyan jön ki a 11,3 és a 10 millió forint?

100 millió forint elszámolható K+F-költséggel számolva:

Adóalap-csökkentés: 9 millió forint társasági adó, 2 millió forint helyi iparűzési adó és 300 ezer forint innovációs járulék, összesen 11,3 millió forint megtakarítás.
Közvetlen adókedvezmény: a K+F-költség 10 százaléka, vagyis 10 millió forint.

A számítás a kedvezmények teljes kihasználhatóságát feltételezi, az innovációs járulék pedig a közép- és nagyvállalatoknál releváns.

A globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatoknál (azoknál a nagyvállalatcsoportoknál, amelyek éves összevont árbevétele az előző négy évből legalább kettőben elérte a 750 millió eurót) további szempontot jelent a két kedvezmény eltérő adózási kezelése. A közvetlen K+F-adókedvezmény és az adóalap-csökkentés ugyanis eltérően befolyásolhatja a globális minimumadó számítását, így ez is szerepet játszhat abban, melyik megoldás éri meg jobban.

A megfelelő kedvezmény kiválasztása azonban csak az egyik nehézség. A Niveus tapasztalatai szerint sok vállalkozás azt sem ismeri fel, hogy egyes tevékenységei kutatás-fejlesztésnek minősülhetnek. Ilyen lehet például a gyártástervezés, de az agráriumban és a bankszektorban is lehetnek olyan fejlesztések, amelyek után kedvezmény vehető igénybe. A lehetőségek kihasználását a hiányos költség- és munkaidő-nyilvántartás, valamint a műszaki és pénzügyi területek közötti együttműködés hiánya is nehezítheti.

„A K+F-kedvezmények kihasználására már a fejlesztések tervezésekor érdemes felkészülni. Fontos, hogy a műszaki és a pénzügyi szakemberek együtt dolgozzanak, megfelelő dokumentáció készüljön, és a vállalkozás előre kiszámolja, melyik kedvezmény jelent számára nagyobb tényleges megtakarítást” – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.