Minden ország bemond egy dátumot - aztán úgyse tartja be senki

Az EU 2050-re, Kína 2060-ra, míg Németország 2045-re tervezi a teljes semlegességet, de legalább további 40 ország tűzött még ki hasonló célokat. És itt jön a jelenleg legtöbb vitát generáló kérdés. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjük, a szél- és napenergia mellett szükség lesz az atomenergiára is, ezért Brüsszel az atomenergiát fenntartható technológiának minősítené a zöld beruházásokra vonatkozó uniós címkézési rendszer keretében.

Németország annak ellenére nemtetszését fejezte ki, hogy az atomerőművek széndioxid kibocsátása nagyon alacsony, a szélerőművekkel megegyező, mert szerintük az atomenergia veszélyes. Ha reálisan nézzük a dolgokat, akkor az atomenergia még jó ideig velünk marad, hiszen az EU-ban 131, míg globálisan 445 atomerőmű üzemel, Magyarországon pedig az áramellátás felét Paks adja. Arról nem is beszélve, hogy az elkövetkezendő évtizedben több, mint 50 új erőművet terveznek üzembe helyezni világszerte.

A 2011-es fukushimai balesetet követő időszakban 60 dollárról 20 dollár környékére esett vissza az urán ára, és csak most találhat majd magára, miután egyre nagyobb az áram igény, és jelenleg erre a legjobb megoldást az atomerőművek jelentik. Ezek ugyanis alacsony költségek mellett hatalmas mennyiségű energiát termelnek, érdemes lehet tehát figyelni a szektor alakulását, hiszen ismét magára találhat.