Mindenkit meglepett a Magyar Nemzeti Bank döntése!

Elsőre óriásinak tűnik a különbség, a valóságban viszont kisebb a jelentősége a lépésnek. Az MNB gyorsan összezárta az alapkamat és az effektív, 1 hetes betéti kamat közti különbséget, amire csak nyár vége felé lehetett számítani. Ezzel egyszerűsödik a monetáris politika áttekinthetősége, hiszen fennmarad ugyan az alapkamat és az 1 hetes betéti kamat is, mint eszköz, azonban ezek kamatszintje a jövőben alapból meg fog egyezni és csak átmenetileg, piaci turbulencia esetén térhet el egymástól. Kommunikációs szempontból pedig a magas kamatok tartósságának üzenetét küldi ezzel a jegybank.

Ha a másik oldalról nézzük, akkor pedig némi cukorkának tekinthetjük a kamatok összezárását annak érdekében, hogy a gyomrunk könnyebben vegye be az új inflációs előrejelzést, ami idénre 11,0-12,6%-os éves átlagos inflációt, jövőre pedig 6,8-9,2%-os éves inflációt tartalmaz. Mindkettő jókora emelés a márciusi előrejelzéshez képest. Az MNB szerint ősszel tetőzhet az infláció, és legalább addig folytatódni fog a kamatemelés is, ami számunkra év végére 9% fölötti alapkamatot sugall.

A tegnapi lépéssel a csütörtöki döntés már borítékolható, az 1 hetes betét kamatát 50 bázisponttal 7,75%-ra fogja emelni az MNB. Ami az elemzői várakozásokhoz képest csak 20 bázisponttal magasabb, és ha innen nézzük az MNB tegnapi lépését, a tényleges kamatokra gyakorolt hatása már nem is olyan hatalmas.

Az MNB kiterjeszti a deviza likviditást nyújtó swap eszközök használatát. Ezzel eddig csak a negyedév végi alkalmazkodást támogatták, de mostantól bármikor bevetheti az MNB a piaci torzulások kezelése érdekében, ami elsősorban a nagyon rövid, overnight kamatokra gyakorolhat hatást.

A forint erősödéssel reagált az MNB intézkedéseire. Az EURHUF technikai szintre esett, az emelkedő trendcsatorna alsó élére és a 20 napos mozgóátlagra esett a kurzus. Ha ebből sikerül letörnie az árfolyamnak, akkor a következő napokban forinterősödés jöhetne.