Mire számíthatnak ma a befektetők?
A KSH kedden teszi közzé a novemberi inflációs adatokat. A teljes infláció az előző havi 3,2%-ról érdemben gyorsulhat, a piaci konszenzus 3,8%- os dinamikát vetít előre, mi 3,9%-ot várunk. A maginfláció is emelkedhet (4,5%-ről 4,7%-ra) a piac és a saját előrejelzésünk szerint egyaránt. Az októberi hónap jelentős pozitív meglepetést hozott, hiszen az infláció a várt 3,5% helyett csak 3,2%-ra gyorsult. A meglepetés oka egy korábban nem látott, erős egyedi hatás volt: a telekommunikációs szolgáltatások ára jelentősen, havi összevetésben 7%-kal esett. Ennek a pontos okát most sem ismerjük, de az kiderült, hogy az MTelekom ebben az időszakban egy erősen akciós ajánlattal rukkolt elő.
A novemberi inflációval kapcsolatban is az okozza a legnagyobb bizonytalanságot, hogy az októberi telekommunikációs árcsökkenés mennyiben bizonyul átmenetinek. Saját előrejelzésünk azzal számol, hogy az árcsökkenés jelentős része nem lesz tartós, de ha mégis annak bizonyul, akkor az újabb kedvező meglepetést okozhat az inflációban. A telekommunikációs szolgáltatások mellett az üzemanyagárak és a tartós iparcikkek év/év indexe is nagyot ugrik majd, amit az utóbbinál főként bázishatás okoz.
A munkaerőpiac után a héten újra az inflációra figyelünk majd az Egyesült Államokban is, amikor érkezik a novemberi statisztika, utolsóként ebben a témakörben a Fed december közepén esedékes kamatdöntő ülése előtt. Az októberi adatok nem alakultak kedvezően: a headline index emelkedett, a maginfláció 3,3%-on stagnált éves összevetésben. Ugyanakkor a gyorsulást több egyedi tényező számlájára is lehetett írni, éppen ezért a novemberi adatok tisztább képet mutathatnak arról, hogy hol is tart valójában a Fed az infláció elleni harcban. Októberben újra gyorsult az egyébként is magasan ragadt lakhatásiköltség-infláció, de az ezt előrejelző bérleti díjak alakulásából továbbra is az látszik, hogy előbb- utóbb csökkenésnek kellene jönnie. A használt autók árának októberi megugrása egyszerinek tűnik, itt nem várható további tartós gyorsulás, ugyanakkor a szolgáltatások dezinflációjának megakadása még okozhat fejtörést. Összességében aggasztó, hogy a maginfláció harmadik egymást követő hónapja nőtt 0,3%-kal októberben, ami nem konzisztens a Fed 2%-os céljával, így óvatosságra intheti a jegybankárokat a kamatcsökkentés kapcsán.
Nem a kamatcsökkentés, hanem annak mértéke a kérdés az Európai Központi Bank kormányzóinak csütörtöki ülésén: jó eséllyel 25 bázisponttal csökken majd a kamat, de az 50 bázispont sincs kizárva. Emlékeztőül: az EKB a 4%-os betéti kamatot júniusban csökkentette először 25 bázisponttal, ezt szeptemberben és októberben hasonló mértékű vágás követte. Így most 3,25% az EKB effektív irányadó kamata, a betéti ráta, ami még mindig magasabb, mint a 2-2,5% közé tett ún. semleges kamat, azaz a monetáris politika irányultsága még mindig érdemben restriktívnek tekinthető. A hitelezés lassú élénkülése jelzi, hogy a központi bank kamatcsökkentései pozitív módon hatnak a gazdaságra, de ezen kívül viszont nem sok kedvező hírt tudunk összegyűjteni a reálgazdaságról.
A negyedik negyedéves bizalmi mutatók stagnálásra vagy enyhe recesszióra utalnak, a vállalatok pedig egyre több szektorban panaszkodnak a kereslet elégtelenségére a felmérések szerint, ami még akkor is aggasztó, hogy ha ezek a „puha” indikátorok az elmúlt években nem bizonyultak pontos előrejelzőknek. Szintén a konjunktúra romlására utal, hogy az üres álláshelyek száma 2 negyedéve esik, a foglalkoztatás bővülése lassul, a reálbérek dinamikája pedig ugyan még mindig magas (kb. 3%), de szintén mérséklődik. Kedvező fejleményként a hitelezésen túl talán csak a még mindig igen alacsony 6,3%-os munkanélküliségi ráta említhető. A gyenge gazdasági adatok akár 50 bázispontos kamatvágást is lehetővé tennének, a szolgáltatásinfláció és a magas bérdinamika azonban továbbra is óvatosságra intik a döntéshozókat.
(Forrás: OTP Ébresztő)