Mit várhatunk Trump első napjai után?

Donald Trump beiktatási beszédében ígéretet tett arra, hogy aranykort teremt az Egyesült Államok polgárai számára, és megvalósítja az „Amerika az első” mottóval meghirdetett programját. Első intézkedései között aláírt huszonhat rendeletet, például kihirdette a déli határszakaszra vonatkozó és az energiaügyi nemzeti vészhelyzetet, bejelentette a kormányzati szabályozás csökkentését, valamint visszavonta Biden elnök hetvennyolc intézkedését és rendeletét.

A legmarkánsabbak a bevándorlást és határvédelmet érintő bejelentések voltak − újra hatályba lépett a „Maradj Mexikóban” politika és az 1798-ban a „külföldi ellenségekről” kibocsátott Alien Enemies törvény, a drogkartellek mostantól terrorista szervezetnek minősülnek, valamint megszűnt a menedékkérőket segítő letelepítési és több más program is.

A kereskedelempolitika terén a Fehér Ház átfogó tervet terjesztett elő, melynek alapján felülvizsgálják a különböző kereskedelmi kapcsolatokat, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kérdését és a devizapolitikát, újraértékelik a meglévő kereskedelmi megállapodásokat és Kína „állandó rendes kereskedelmi kapcsolat” (PNTR) státuszát, valamint több új vámtétel bevezetésére is sor kerülhet. Trump elnök ráadásul később megerősítette, hogy 2025. február 1-jétől 25%-os vámot vethetnek ki a Mexikóból és Kanadából származó importra.

A túlzott kormányzati szabályozói beavatkozás visszaszorítása Trump első elnöki intézkedéseinek másik központi témája volt. A hivatalba lépett új elnök bejelentette a kormányzati hatékonyságért felelős minisztérium (Department of Government Efficiency, DOGE) létrehozását, valamint befagyasztotta a bürokraták által hozott minden új intézkedés végrehajtását és a további szövetségi alkalmazottak felvételét. Az Amerika az első programnak megfelelően kilépett a Párizsi Megállapodásból és az Egészségügyi Világszervezetből, és megfogadta, hogy visszaveszi a Panama-csatorna feletti ellenőrzést.

A költségvetési politikával kapcsolatos bejelentésekre nem került sor, mivel ez a kongresszus hatáskörébe tartozik.

Trump elnök első hivatali napja összhangban állt kampányígéreteivel, és több, a szavazóbázisának fontos témakör is terítékre került − ilyenek a bevándorlás ellenőrzése, az infláció csökkentése az amerikai energiaforrások felszabadításával, valamint a kormányzati szabályozás csökkentése.

„Kiemelkedő szerepe miatt véleményünk szerint makrogazdasági szempontból a legfontosabb fejlemény a bevándorlási politika megváltoztatása. A határellenőrzéssel kapcsolatban Trump elnök által elfoglalt szigorú álláspont miatt vélhetően jelentősen csökkenni fog a nettó bevándorlás volumene, ami rövid távon minden bizonnyal inflációnövelő hatással jár majd, mivel a munkaerő mennyiségének a béreket felfelé nyomó csökkenése által előidézett inflációs sokk erősebb lesz a negatív keresleti sokknál. Hosszabb távon viszont arra számítunk, hogy ez a keresleti sokk kezd majd dominálni, mivel a munkaerő többi részére átgyűrűző hatások visszafogják majd az USA növekedését” – tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Eközben az új elnöknek a kereskedelemhez való, egyelőre kevésbé provokatív hozzáállása egészen rövid távon jó jelnek ígérkezik az inflációs kockázatok szempontjából. Ezek a hírek kedvező hatással voltak a pénzügyi kondíciókra és a kockázatvállalási kedvre: részvény- és kötvényrali alakult ki, a dollár pedig gyengülni kezdett. A vámokkal való fenyegetőzés azonban magasan tartja a piaci volatilitást mindaddig, amíg ki nem alakul a kereskedelemmel kapcsolatos narratíva és maga a végleges kereskedelempolitika is. Végső soron még mindig fennáll a globális kereskedelmi háború lehetősége. Nagyon fontos lesz, hogy az elkövetkező napokban és hetekben szorosan figyelemmel kísérjük a többi kereskedelmi partner esetleges megtorló intézkedéseit, különösen a nemzetközi szükségállapoti gazdasági hatáskörről szóló törvény (IEEPA) előírásainak alkalmazása kapcsán.

Az, hogy nem vetettek ki azonnali vámot a Kínából származó importra, mind Kína, mind a többi nagy ázsiai exportőr számára átmeneti megnyugvást jelenthet addig is, amíg Trump kormánya újraértékeli a kereskedelmi gyakorlatot és a különböző megállapodásokat. Az új kormányzat azonban még csak éppen hogy felállt, viszont már korábban is kinyilvánította azt a szándékát, hogy a vámokat a Kínával és az USA más nagy kereskedelmi partnereivel folytatott tárgyalások során nyomásgyakorló eszközként fogja felhasználni.

„Úgy véljük, hogy a vámok emelésének kockázata továbbra is jelentős, különösen Kína felé. A Fehér Ház közleményéből és a TikTok betiltásának elhalasztásáról szóló intézkedésben szereplő határidőből arra lehet következtetni, hogy a kereskedelmi és vámkockázatok témája április elején forrósodhat fel újra. Eközben továbbra is fennáll a veszély, hogy megemelik a más nemzetekkel − többek között az EU-val − szembeni vámokat, vélhetően akkor, ha azok nem növelik az amerikai energiatermékek importját” - mondta el Al-Hilal István.

Emellett a bevándorlási politikát is szigoríthatják úgy, hogy kísérletet tesznek a kitoloncolások számának növelésére és a beáramló migráció további visszaszorítására. Anélkül, hogy pontosabb ütemtervet is említett volna, Trump jelezte, hogy a nagyobb városokban „sor fog kerülni” aktív kitoloncolásokra és razziákra. Ez magasan tartja az egyéb munkaerő-kínálati sokkokból eredő, kis valószínűséggel bekövetkező, ám annál nagyobb hatású kockázatok (ún. tail riskek) veszélyét, és felfelé ható inflációs kockázatokat teremt, különösen akkor, ha a kitoloncolások nagyarányú belső áttelepítésekkel is együttjárnak.

Végül számolni kell azzal is, hogy ezek az első elnöki rendeletek jogi kihívásokkal is szembesülhetnek. A kormányzati hatékonyságért felelős minisztérium ellen már be is adtak egy keresetet, míg a születés jogán járó állampolgárság megszüntetéséhez a kongresszus kétharmados többségét igénylő alkotmánymódosításra lenne szükség. Ez még csak a kezdet, de a Fidelity szorosan figyelemmel fogja kísérni, hogy miképpen tisztul a kép az első napon tett bejelentések által felkavart porfelhő után, és hogy milyen új intézkedések kerülnek napvilágra.

A Fidelity továbbra is fenntartja a kockázatvállaló, „risk on” álláspontját; ennek megfelelően a részvényeket felülsúlyozza, és azokon belül is előnyben részesíti az USA vállalatainak részvényeit. A meggyőző fundamentális adatok ellenére a vállalati kötvényeket a szűk szpredek miatt semlegesen ítélik meg. Hasonlóképpen semlegesen tekintenek az államkötvényekre is, aminek oka az inflációs nyomások kockázatának fokozódása. Egyébiránt az USA dollárt pozitívan ítélik meg. A piac pozícionáltsága mellett nem lesz egyszerű, de a jelek szerint az USA excepcionalizmusa Donald Trump alatt is folytatódni fog.